Barbakán (Pécs)
| Barbakán | |
 | |
| A pécsi Barbakán | |
| Ország |  Magyarország |
| Mai település | Pécs |
| Épült | 1498 |
| Építő | Kinizsi Pál |
| Rekonstrukciók évei | 1968 |
| Állapota | felújított |
| Építőanyaga | kő |
| Elhelyezkedése | |
 Barbakán
Pozíció Pécs belvárosa térképén
| |
 é. sz. 46° 04′ 40″, k. h. 18° 13′ 17″Koordináták: é. sz. 46° 04′ 40″, k. h. 18° 13′ 17″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Barbakán témájú médiaállományokat. | |
A pécsi Barbakán egy gótikus stílusú barbakán, azaz előretolt kapuerőd, amely Pécs városának egyik szimbóluma, a belvárost körülvevő középkori várfal északnyugati sarkánál. A 15. századi kör alaprajzú bástya a hajdani püspökvár falrendszerének része volt. A történészek Kinizsi Pál hadvezér Pécsett tartózkodásához kötik a Barbakán megépülését. A lőrésekkel tagolt magas várfal nyugati sarkán elhelyezkedő építmény tetejéről páratlan kilátás nyílik a belvárosra.
Hazánkban Siklóson és Nagyvázsonyban látható még barbakán.
Története[szerkesztés]
Az építmény célja az volt, hogy az ellenségnek a kapu ellen irányuló, merőleges támadását elhárítsa, és a támadás irányát amennyire csak lehet, a védőfallal párhuzamos irányba terelje. Így a támadók hosszabb ideig kerülhettek a védők fegyvereinek tűzvonalába. A felvonókapuval és hátsó híddal ellátott épületet jura-márga mészkőből építették, és körülötte vizesárok húzódott.[1] A 21. század elejei kutatások szerint a barbakánt a 16. században Szatmári György püspöksége idején építették.[2]
A törökök képtelenek voltak maguktól elfoglalni Pécs várát, ám végül mégis az övék lehetett, ugyanis az akkori püspökség elegendő haderő hiányában önként feladta azt, 1543-ban. A kaputorony az évszázadok során elveszítette harci fontosságát, állapota fokozatosan leromlott. 1787-ben az Esze Tamás utca kialakításakor áttörték a várfalat, a várárkot feltöltötték.[2] Az 1870-es évekre a barbakán környéke gyakorlatilag már Pécs külvárosi részéhez tartozott. A Zsolnay család a 20. század elején teniszpályát építtetett a barbakánárokba, aminek a helyére később kosárlabdapálya került, amelyet télen átalakítottak korcsolyapályává.[3] 1968-ban a barbakán épületét – a régi várfal többi részével együtt – rendbe hozták, és egy évszázad alatt újra a belváros részévé vált.[1]
A Barbakán szomszédsága[szerkesztés]
A püspöki székháztól délre, az egykori várárok helyén jött létre a Barbakán kert. Ennek végén áll Janus Pannonius szobra, akit Borsos Miklós formázott meg. A legnagyobb magyar humanista költő 1459 és 1472 között Pécs püspöke volt. Hiteles képmása nem maradt fenn, ezért a művész nem Janus Pannonius arcát emelte ki, hanem a humanista műveltséget és költészetet jelképező könyvet, amelyet féltőn szorít a szívére. A csaknem eredeti mélységében megmaradt nyugati várárok jelzi, hogy az erősség bevétele milyen komoly akadályok leküzdését kívánta meg az ostromlóktól.[4]
Galéria[szerkesztés]
-
Pécsi székesegyház légi fotón -
A barbakán 2016 márciusában -
A barbakán belseje -
Janus Pannonius szobra, a háttérben a barbakán látható
Közlekedés[szerkesztés]
A barbakán tövében 2019 nyarán a PécsiKe kerékpármegosztó rendszer dokkolóállomást létesített.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Barbakán, Pécs. Pecs.varosom.hu. [2016. április 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. március 26.)
- ↑ a b Pécs lexikon I. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 85. o. ISBN 978-963-06-7919-0
- ↑ Sportpálya a Barbakánnál. Regipecs. (Hozzáférés: 2016. március 25.)
- ↑ Ünnepély a Barbakán-kertben. Janus-pecs.sulinet.hu. [2009. július 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. március 25.)
További információk[szerkesztés]
- Teljes képernyős panorámakép a Barbakánról
- Képek a pécsi Barbakánról a www.virtualpecs.hu oldalon
- A Barbakán Archiválva 2008. február 7-i dátummal a Wayback Machine-ben [Tiltott forrás?]
- Fénykép a Barbakán kapujáról
