Kálmán Kata

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Kálmán Kata (Korpona, 1909. április 25.Budapest, 1978. március 31.) Balázs Béla-díjas fotóművész, a magyar szociofotó kiemelkedő alakja.

Élete és munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Selmecbánya melletti Korponán született. Apja dr. Kálmán Gyula, ügyvéd, városi tiszti főügyész, anyja Goldberg Margit. 1919-ben a család a mai Magyarország területére költözött. Középiskolai tanulmányát Komáromban kezdte, de már a budapesti Szilágyi Erzsébet Leánygimnáziumban érettségizett. 1927-től Klára testvérével együtt Madzsar Alice torna- és mozdulatművészeti stúdiójában tanult. Itt ismerkedett meg a film- és művészettörténész szakíró Hevesy Ivánnal, akihez 1929-ben feleségül ment. Hevesy tanította meg fényképezni.

1931-től az új tárgyias portréfelfogás szellemében parasztokat, munkásokat, koldusokat kezdett fotózni. Már 1931-ben elkészítette a Kenyérevő gyermek című, azóta is legismertebb, emblematikus fotóját. A kép a Német Kommunista Párt 1932-es választási plakátján is szerepelt, és mind a mai napig felhasználják különböző gyermekjóléti alapítványok. 1935-ben elnyerte a Milánói Fotóművészeti Triennálé aranyérmét. Ebből a korszakból származnak ismert Bartók és Móricz portréi.

A képeket végül Hevesy tanácsára albumba rendezte, amelynek előszavát Móricz Zsigmond írta. A Cserépfalvi Könyvkiadó nem mert csak fotókból álló kötetet megjelentetni, ezért felkérték Boldizsár Ivánt, hogy írjon a fotókhoz elemzéseket. A Móricz-előszót, 24 szocioportrét és Boldizsár Írott képek című elemzését tartalmazó Tiborc album végül 1937 karácsonyára jelent meg. A kötet szinte csak elismerő sajtóvisszhangot kapott, és a magyarországi népi szociográfiai mozgalom egyik fontos mérföldkövévé vált.

1940-ben Szemtől szemben címmel újabb "fényképes könyvet" jelentetett meg a Kelet Népe kiadásában. A kötetben a Tiborc albumból kimaradt képek szerepeltek néhány újabb felvétellel kiegészítve. A népi írók mozgalma azonban eddigre túl volt a csúcsponton, így az album jóval kisebb visszhangot váltott ki. Még két kötet kiadását tervezte: a Pesti nép és a Cigányok album azonban a háború, majd a kommunista rendszer ideológiai cenzúrája miatt soha nem jött létre.

1955-ben jelent meg Tiborc új arca című kötete, amelyben Mihályfi Ernő ösztönzésére a Tiborc album még élő szereplőit és leszármazottait mutatja be. Az album az eredeti Móricz-előszó mellett Móricz Virág Tizennyolc év után című írását is tartalmazza. Kálmán Kata akkor a Magyar Fotó Állami Vállalatnál dolgozott, később a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) fotósa lett. 1960-tól 1965 elejéig a Képzőművészeti Kiadó, ezt követően a Corvina Kiadó fotográfiai könyveinek szerkesztője volt. 1958-ban részt vett a Magyar Fotóművészek Szövetségének megalapításában, az elnökségnek is tagja lett. Az ő nevéhez fűződik a Corvinánál elindított Fotóművészeti kiskönyvtár sorozat. 1978-ban bekövetkezett halála után adták ki a sorozat róla szóló, utolsó kötetét. Kálmán Kata 1960-ban elnyerte a Nemzetközi Fotóművész Szövetség kitüntetését, 1969-ben Balázs Béla-díjas, 1976-ban érdemes művész lett. Megmaradt fotóinak többségét a Magyar Fotográfiai Múzeum őrzi.

Kiállítások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyéni kiállítások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1955 Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Eötvös Klubja, Budapest.

Válogatott csoportos kiállítások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1935 Milánói Triennálé, Milánó
  • 1936 IV. Nemzetközi Művészi Fényképkiállítás, Budapest
  • 1966 A magyar fotóművészet 125 éve, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
  • 1981-1982 Tény-kép. A magyar fotográfia története 1840-1981, Műcsarnok, Budapest
  • 1989 A magyar szociofotó tegnap és ma, Kiscelli Múzeum, Budapest
  • 1998 Fotográfusok Made in Hungary. Akik elmentek, akik maradtak, Magyar Fotográfiai Múzeum, Kecskemét
  • 1999 Kálmán Kata-Hevesy Iván retrospektív kiállítás, Magyar Fotográfiai Múzeum, Kecskemét.
  • 2009 Válságjelek - Luis Buñuel, Walker Evans, Theo Frey, a hollandiai arbeidersfotografen, Kálmán Kata és mások, Ludwig Múzeum

Művek közgyűjteményekben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Magyar Fotográfiai Múzeum, Kecskemét
  • Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Fényképtára.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Hevesy Anna – Hevesi Katalin – Kincses Károly: Hevesy Iván és Kálmán Kata könyve. Magyar Fotográfiai Múzeum - Glória Kiadó, 1999.
  • artportal
  • stop.hu