Móricz Lili
| Móricz Lili | |
| Született | Budapest  1915. április 27. |
| Elhunyt | Budapest 1999. augusztus |
| Házastársa | György László |
| Foglalkozása | színésznő, író |
Móricz Lili (Budapest, 1915. április 27. – Budapest, 1999. augusztus) Móricz Zsigmond legfiatalabb lánya. Színésznő, író.
Tartalomjegyzék |
Élete [szerkesztés]
A színiakadémián két és fél évet végzett. Évfolyam társai voltak: Gobbi Hilda, Básti Lajos, Gellért Endre, Fónay Márta, Király Kató, Perczel Zita. Pályája kezdetén naiva szerepeket kapott, majd prózai művek jellemszerepeit alakíthatta. Édesapja legnagyobb örömére eljátszhatta a "Nem élhetek muzsikaszó nélkül" című darab női főszerepét is. A színpadtól – kényszerűen – visszavonulva Móricz Zsigmond hagyatékát gondozta. Megörökítette a Leányfalu-i életet, kötetbe rendezte Móricz Zsigmond és Simonyi Mária levelezését. Írt drámát és dramatizált is, többek között édesapja Rab oroszlánját és Csibe-novelláit.
A Miskolci Állami Nemzeti Színház 1952. április 13-án mutatta be Manuk, a vadász című, örmény népmeséből átdolgozott gyermekdarabját, amelyet férje, György László rendezett. A Négy apának egy leánya című Móra Ferenc-adaptációjának rendezője – Szegeden – Komor István volt.
Több évtizedig élt férjével, György Lászlóval a Németvölgyi út kezdő szakaszán (első férje Both Béla volt), Szabó Lőrinc egykori lakóháza mellett.[1]
1987-ben Móricz-díjat alapított, mellyel évenként kiemelkedő irodalomtörténeti teljesítményeket ismernek el.
2007-ben Kolos Virág[2], Móricz Lili és György László levelezéseit illetve egyéb dokumentumait felajánlotta az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézetnek. A színház és irodalomtörténeti jelentőségű hagyaték 2008-ban került az intézmény birtokába[3].
Munkássága [szerkesztés]
Színházak [szerkesztés]
- Miskolc (1935–1938)
- Vígszínház (1938)
- Városi Színház -Budapest- (1939–1940)
- Bánky Róbert társulata (1940-1941)
- Szabad Színház. (1945), a társulat tagja voltak: Horváth Tivadar, Kállai Ferenc, Soós Lajos, Kiss Ilona, Komlós Juci, Sallai Kornélia, Gellért Lajos.
- Magyar Színház (1945–1947)
- Pécsi Nemzeti Színház (1947-1949)
- Debreceni Csokonai Színház(1949-1951)
- Miskolci Nemzeti Színház (1951-1952)
- Kecskeméti Katona József Színház (1953–1955)
- Szolnoki Szigligeti Színház (1955-1956)
- Győri Kisfaludy Színház (1957–1958)
Szeretett volna férjéhez hasonlóan budapesti társulathoz szerződni, próbálkozása azonban sikertelen maradt. Alkalmanként fellépett az Irodalmi Színpadon, a Bartók Gyermekszínházban. A források szerint ez utóbbiban lépett fel utoljára. 1965. február 3.án volt a Három szegény szabólegény bemutatója. Ebben Posztónét játszotta.
Fontosabb szerepei [szerkesztés]
A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma (1949–): 38.[4]
- Pólika (Nem élhetek muzsikaszó nélkül);
- Anna (Móricz Zsigmond: Boszorkány)[5]
- Gertrudis (Katona József: Bánk bán)
- Elmira (Molière: Tartuffe)
- Lady Milford (Schiller: Ármány és szerelem)
- Cecília (Kálmán Imre: A csárdáskirálynő)
Művei [szerkesztés]
- Fecskék a verandán. Levelek Leányfaluból. (1961)
- Kedves Mária! Móricz Zsigmond levelei Simonyi Máriának. Szépirodalmi Könyvikiadó,(1973); Magvető Könyvkiadó, (1979)
- Pasziánsz. Magvető Kiadó, Rakéta Regénytár. (1982)
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ A háromemeletes ház 2005 körül a média által elhíresült. Ekkor derült ki, hogy a házaspár első emeleti lakása mellett III/3-as objektum működött
- ↑ Móricz Virág lánya
- ↑ Digitális színháztörténet - Csiszár Mirella és Sipőcz Mariann: Egy színészházaspár hagyatéka
- ↑ 2010. szeptember 26.-i lekérdezés
- ↑ Bessenyei Ferenc ebben a darabban mutatkozott be a pécsi közönségnek
Források [szerkesztés]
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4 Online elérés
- Színházi Adattár [1]
- Színészkönyvtár, Perczel Zita
- Bessenyei Ferenc partnere Pécsett
- Magyar színháztörténet: 1920–1949
