Légy jó mindhalálig (regény)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Légy jó mindhalálig
Légy jó mindhalálig.jpg
Nyilas Misi és Pósalaky úr az 1960-as fimben
Szerző Móricz Zsigmond
Ország  Magyarország
Nyelv magyar
Műfaj ifjúsági regény
Kiadás
Kiadás dátuma 1920
Magyar kiadó Móra Könyvkiadó, Akkord Könyvkiadó
Magyar kiadás dátuma 1920
Média típusa könyv
Oldalak száma 212 (1952), 318 (2010)
ISBN ISBN 9631120252 (1980), ISBN 9789633466933 (2010)
Külső hivatkozások
A könyv a MEK-ben

A Légy jó mindhalálig Móricz Zsigmond egyik nagyon híres, 1920-ban kiadott regénye. A főszereplő, Nyilas Misi, a debreceni kollégium diákja. 1936-ban[1] és 1960-ban[2] is megfilmesítették a regényt. Kitűnő gyermekregényként tartják számon, pedig Móricz nem annak szánta. Műfaja társadalmi regény.[3]

A regény kézirata a II. világháború alatt elpusztult. A Petőfi Irodalmi Múzeum csak egy kézirattöredéket őriz. Móricz Zsigmond nem értette, hogy olvasói és kritikusai a Légy jó mindhalálig című regényét csak egy gyermekregénynek tartották. Ő a megbántott, félreértett és megkínzott jóság jelképét akarta Nyilas Misi történetével felmutatni.

A regény A Nagy Könyv listáján a 18. helyre került.[4]

Létrejötte[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A regény az író zaklatásainak hatására jött létre, a múltját vállaló író lírai vallomása. Emberségét és tisztaságát mutatta fel benne a vádakkal szemben, s csak közvetve ábrázolta az ellenforradalmi gonoszságokat. Egyéniségét, jellemét, múltját és hitét ábrázolja egy gyermek, Nyilas Misi kollégiumi diák életében, aki valójában maga az író. Ezt számos önéletrajzi vonatkozású adat is igazolja: apja ács, anyja papleány, öten voltak fiútestvérek, maga is volt felolvasó, egyik tanára tanítványt szerzett neki, iskolát változtat, stb.[3]

Történet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1890-es évek elején járunk,[5] Nyilas Misi a debreceni kollégium ijesztően nagy, komor és sivár világában él. Társai és a felnőttek rosszul bánnak vele, a szobatársai felbontják az otthonról kapott pakk-ját, még a kalapját is elveszíti. Egy öreg úr, Pósalaky, akinek délutánonként felolvas, eleinte magázza, de mikor megtudja, hogy az apja ács, egyszeriben tegezni kezdi. A volt városi tanácsos azzal bízza meg a diákot, hogy az általa megálmodott számokat tegye meg a lutrin. Ebből Misinek később sok kellemetlensége származik. Nemsokára újabb keresethez jut, számtanra és latinra tanítja egyik osztálytársát, Doroghy Sanyikát. Itt megismerkedik a dzsentri család tagjaival, megkedveli a középső lányt, Bellát. Ellátogat Törökékhez is, akiknél a múlt évben lakott. Beszél a lutriról Török bácsi fiának, Jánosnak, majd a kisfiú ottfelejti a lump gigerlinél a fogadószelvényt, a reskontót. A megtett számokat a lutrin kihúzzák, négy számot eltaláltak Misiék, de a fiú nem találja a szelvényt. A lutri ügye lázba hozza az egész osztályt, Misi egyre kellemetlenebb helyzetbe kerül, nem meri megmondani Pósalakynak, hogy a reskontó nincs meg. A lutri ügye tovább kavarog, Misit csalással, lopással vádolják, tanári konferencia elé idézik. Itt durvaságot, ridegséget, tudatlanságot lát maga körül. Végül minden jóra fordul, kiderül ártatlansága, de Misit már lelkileg összetörték, nem akar többé debreceni diák lenni, iskolát változtat, Sárospatakon folytatja majd a tanulmányait.[3]

Szereplők [6][szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Főszereplők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Nyilas Misi, debreceni diák
  2. Böszörményi, Misi szobatársa
  3. Gimesi Lajos, Misi barátja
  4. Orczy Vilmos, Misi barátja
  5. Pósalaky úr, nyugalmazott tanácsos, akinek Misi felolvas
  6. Doroghy Bella, Misi tanítványának középső nővére
  7. Török János, Misi előző évi szállásadójának fia
  8. Doroghy Sanyi, Misi tanítványa és osztálytársa

Mellékszereplők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Lisznyai, szobafőnök
  2. Nagy úr, nyolcadikos diák
  3. Sándor Mihály, Misi osztálytársa
  4. Szegedi, Misi osztálytársa
  5. Doroghy úr, Sanyi apja
  6. Doroghy Viola, Sanyi idősebb nővére
  7. K. Sánta, valójában a legjobb tanuló Misi osztályában
  8. Tannenbaum, Misi osztálytársa
  9. Törökék, Misi előző évi szállásadói
  10. Szikszayék, Törökék barátjai
  11. Isaák Géza, Misi nagybátyja

Tanárok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Valkay tanár úr vallástanár
  2. Gyéres tanár úr, a latintanár
  3. Báthori tanár úr, számtantanár
  4. Öreg Názó, földrajztanár
  5. Csoknyai tanár úr, énektanár
  6. Szüts Istók, testnevelő tanár
  7. Sarkadi tanár úr, rajztanár
  8. Magyar segédtanár

Mondanivalója[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A regény mondanivalóját címe is tartalmazza: Légy jó mindhalálig! - azaz helyt kell állni minden nehézség és szenvedés árán, ki kell tartani az örök emberi igazságok mellett, mint amilyen az igazmondás, a becsület, az erkölcsi tisztaság, az emberek kölcsönös tisztelete és megbecsülése, az előítéletek mellőzése.

A mű lelkiismeret-vizsgálatra késztet, a mai fiataloknak és felnőtteknek azt sugallja, hogy tartsunk ki az igazság mellett, győzzük le a nehézségeket, s legyünk jók mindhalálig.[3]

Mondanivaló és cím szoros kapcsolata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A „Légy jó mindhalálig!” cím az Újszövetség „Légy hű mindhalálig” kulcsmondatával, a regény mondanivalója pedig a kulcsmondat környezetével áll szoros írói párhuzamban. Jelenések könyve második fejezetében a 8. verstől kezdődően található a cím környezete: „A szmirnai gyülekezet angyalának írd meg: ezt mondja az első és az utolsó, aki halott volt, és életre kelt: Tudok nyomorúságodról, és szegénységedről, pedig gazdag vagy, és azok káromlásáról, akik zsidóknak mondják magukat, pedig nem azok, hanem a Sátán zsinagógája. Ne félj attól, amit el fogsz szenvedni. Íme, az ördög börtönbe fog vetni közületek némelyeket, hogy próbát álljatok ki, és nyomorúságotok lesz tíz napig. Légy hű mindhalálig, és neked adom az élet koronáját. Akinek van füle, hallja meg, mit mond a Lélek a gyülekezeteknek! Aki győz, annak nem árt a második halál.” (Ez utóbbi mondat arra az utolsó ítéletre utal, amelynél aki győz, az nem kerül a pokol halálába.)

Móricz Zsigmond ezért (ezen bibliai párhuzam miatt) nem értette, hogy olvasói és kritikusai a „Légy jó mindhalálig” című regényét miért csak egy gyermekregénynek tartották. Ő a megbántott, félreértett és megkínzott jóság jelképét akarta Nyilas Misi történetével felmutatni. A bibliai párhuzamról hallgató összefoglalók mindig olyan körülményeket emelnek ki mondanivalóként, amely a bibliai helynek is hasonlóan mondanivalója. Az író ezért nem értette a kritikusait. E regény egy gyermek köntösbe bújtatott felnőtt tartalom.

Nyelvezet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A regény nyelvezete népies, ugyanakkor minden társadalmi réteg sajátos nyelvi színeit is tükrözi. Szereplőit nagyon gyakran párbeszédek útján jellemzi.[3]

Az irodalomban megfigyelhető egy öregedési, avulási folyamat, a klasszikus szókincs korábban sem volt változatlan, sok szó szinte valamennyi nyelven kikerül a mindennapos nyelvi forgalomból. Jókai Mór összes műveinek új kiadásához két-kötetes „Jókai-szótárat” mellékeltek, hogy megmagyarázzanak mintegy 23 ezer elavult vagy idegen eredetű szót és kifejezést. [7] Habár Kosztolányi Dezső szerint a "jó nyelv nem «avul el», se száz, se ötszáz év alatt", Móricz művét szövegavulás miatt néhányan nehezen olvashatónak találják.

Külföldi kiadások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közel húsz nyelvre fordították le.[3]

Filmek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A regényből két film készült, egy 1936-ban, és egy másik 1960-ban.

1936-os változat[1][szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1960-as változat[2][szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Musical[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Amatőr előadás a szegedi Kisszínházban (2010)

Zenéjét Kocsák Tibor írta, aki akkor a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára és a Madách Színház zenei vezetője volt. Noha eddigre sok nagy sikerű musical létrehozásában vett részt, nagy ívű musical-operettjeinek sorában a Légy jó mindhalálig az első. A librettót Miklós Tibor írta, az összekötő jeleneteket Pinczés István. Az ősbemutatót a Debreceni Csokonai Színházban, 1991. április 19-én tartották, ezzel ünnepelve a színház megalakulásának 150. évfordulóját.

A siker elsöprő, „Nyilas Misi-klubok” alakulnak, és a művet csaknem minden nagyobb színház bemutatja Magyarországon. Sikerét annak is köszönheti, hogy az átdolgozás a mai gyerekek életérzését, gondjait is érinti, zenei stílusa, szófordulatai közelebb hozzák a történetet és a szereplőket a mai kor nézőihez.[9]

Előadták a musicalt:

  • Debrecen (Csokonai Színház)
  • Veszprém (Jelenleg még készül a darab) (Veszprémi Petőfi Színház)

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b Az 1936-os film a Port.hu-n
  2. ^ a b Az 1960-as film a Port.hu-n
  3. ^ a b c d e f Létrejötte, cselekmény, mondanivaló, nyelvezet
  4. A Nagy Könyv
  5. Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig, Athenaeum, 1939. I. fejezet, 4. oldal: "... a felső jobb sarkán ráírta erélyesen a nevét, hogy: »Nyilas Mihály 1892.«", 5-6. oldal: "Középre megint a nevét, szépen, nayűgy s erélyesen megrángatott betűkkel: »Nyilas Mihály«. Alul odaírta, hogy »Debrecen« s ez alá az évszámot »1892«." VIII. fejezet, 172. oldal: "Igy politizált a két gyerek a kollégium második emeletén egy rideg fehérre meszelt coetusba egy iskola térkép felett, 1891-ben."
  6. Kötelezők röviden. (Hozzáférés: 2009. november 10.)
  7. Élő szókincse ötvenezer szó, metropol.hu
  8. Stier Gábor: Irodalmunk moszkvai nagykövete. Magyar Nemzet, 2005. augusztus 8. (Hozzáférés: 2010. május 5.)
  9. http://www.pecsinemzetiszinhaz.hu/eloadas.php?lang=HUN&ID=183 Légy jó mindhalálig musical

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]