Dűne-univerzum

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Dűne (Dune)
Alkotó Frank Herbert
Eredeti mű A Dűne (1965)
Nyomtatott kiadványok
Regények

Frank Herbert:
A Dűne (1965)
A Dűne messiása (1969)
A Dűne gyermekei (1976)
A Dűne istencsászára (1981)
A Dűne eretnekei (1984)
A Dűne Káptalanház (1985)
Brian Herbert/Kevin J. Anderson:
Előjáték a Dűnéhez sorozat:

A Dűne legendái sorozat:

A Dűne vadászai (2006)
A Dűne homokférgei (2007)
A Dűne hősei sorozat:

Great Schools of Dune sorozat:

Könyvek The Dune Encyclopedia (1984)
National Lampoon's Doon (1984)
The Making of Dune (1984)
The Dune Storybook (1984)
Songs of Muad'dib (1992)
A Dűne ösvényei (2005)
Képregények Dune: The Official Comic Book (1984)
Marvel Comics Super Special #36: Dune (1985)
Dune (1985)
Film és televízió
Mozifilmek Dűne (1984)
Televíziós műsorok Frank Herbert: Dűne (2000)
A Dűne gyermekei (2003)
Játékok
Hagyományos Avalon Hill: Dune táblajáték (1979)
Parker-fivérek: Dune táblajáték (1984)
Dune kártyajáték (1997)
Szerepjátékok Dune: Chronicles of the Imperium (2000)
Videojátékok Dune (1992)
Dune II (1992)
Dune 2000 (1998)
Frank Herbert's Dune (2001)
Emperor: Battle for Dune (2001)
Hang
Filmzenék Dune (1984)
Dune: Spice Opera (játéké, 1992)
Frank Herbert's Dune (2000)
Emperor: Battle for Dune (2001)
Frank Herbert's Children of Dune (2003)

A Dűne Frank Herbert műve, egy nagy sikerű sci-fi sorozat, melyet alaposan átszőnek pszichológiai, ökológiai, politikai és szociológiai jegyek. Az első Dűne-könyv 1965-ben jelent meg, és további folytatások követték.

Kötetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az eredeti sorozat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Előjáték a Dűnéhez-trilógia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A klasszikus sorozathoz fia, Brian Herbert és írótársa, Kevin J. Anderson készített egy előzményciklust. Az korábbi rajongók körében nem aratott osztatlan sikert, ellenben megnyitotta a kaput a rajongók egy új generációja előtt.[forrás?] A trilógiát szokták Ház-trilógia címen is emlegetni.

A Dűne legendái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Ház-trilógiát jegyző szerzőpáros újabb művekkel bővítette a Dűne-univerzumot. E három könyv (amelyek az alaptörténet még korábbi előzményeit mesélik el) megítélése vitatott, mivel jellegük már erősen eltér a Frank Herbert által írt eredeti művektől.

A Dűne-ciklus befejezése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Frank Herbert jegyzetei alapján készült el a Dűne sorozat befejező része két kötetben Brian Herbert és Kevin J. Anderson munkája nyomán.

A Dűne hősei-sorozat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hetedik és nyolcadik regény befejezése után a szerzőpáros újabb, Frank Herbert eredeti regényeinek ideje között játszódó regényt kezdett el írni:

Great Schools of Dune-sorozat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Dűne hősei sorozat után kezdték írni a Great Schools of Dune-t, amely kronológiailag a Dűne legendái és az Előjáték a Dűnéhez között helyezkedik el. Eddig egy kötete jelent meg, de Brian Hertbert és Kevin J. Anderson trilógiát terveznek írni.

Novellák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Frank Herbert
  • A Dűne ösvényei (1985)
Brian Herbert/Kevin J. Anderson
  • A Caladan tengereinek suttogása (2001)
  • Vadászat a Harkonnenekre (2002)
  • Ostorozó mek (2003)
  • Egy mártír arcai (2004)
  • Sea Child (2006)
  • Treasure in the Sand (2006)

A művek sorrendje a történet kronológiája szerint[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mű címe A mű szerzője Megjelenés Liga időszámítás
(hozzávetőlegesen)
Megjegyzés
Vadászat a Harkonnenekre Brian Herbert, Kevin J. Anderson 2002 L.e. 217 novella
A Butleri Dzsihad Brian Herbert, Kevin J. Anderson 2002 L.e. 203-201 A Dűne legendái trilógia
Ostorozó mek Brian Herbert, Kevin J. Anderson 2003 L.e. 194 után novella
A gépirtó hadjárat Brian Herbert, Kevin J. Anderson 2003 L.e. 177-164 A Dűne legendái trilógia
Egy mártír arcai Brian Herbert, Kevin J. Anderson 2004 L.e. 108 előtt novella
A corrini csata Brian Herbert, Kevin J. Anderson 2003 L.e. 108 és 88 A Dűne legendái trilógia
Sisterhood of Dune Brian Herbert, Kevin J. Anderson 2012 Great Schools of Dune-sorozat
Az Atreides-ház Brian Herbert, Kevin J. Anderson 1999 L.sz. 10 153-10 156 Előjáték a Dűnéhez-trilógia
A Harkonnen-ház Brian Herbert, Kevin J. Anderson 2000 L.sz. 10 166-10 174 Előjáték a Dűnéhez-trilógia
A Corrino-ház Brian Herbert, Kevin J. Anderson 2001 L.sz. 10 175 Előjáték a Dűnéhez-trilógia
A Dűne fia, Paul II., IV. és VI. rész Brian Herbert, Kevin J. Anderson 2008 L.sz. 10 187 A Dűne hősei-sorozat
A Dűne szelei II. rész Brian Herbert, Kevin J. Anderson 2009 L.sz. 10 188 A Dűne hősei-sorozat
A Dűne Frank Herbert 1965 L.sz. 10 190-10 193 Az eredeti, Frank Herbert által írt Dűne-regénysorozat első könyve
A Caladan tengereinek suttogása Brian Herbert, Kevin J. Anderson 2001 L.sz. 10 191 novella, A Dűne történései alatt
A Dűne fia, Paul I., III., V. és VII. rész Brian Herbert, Kevin J. Anderson 2008 L.sz. 10 194-10 198 A Dűne hősei-sorozat
A Dűne szelei IV. rész Brian Herbert, Kevin J. Anderson 2009 L.sz. 10 200 A Dűne hősei-sorozat
A Dűne messiása Frank Herbert 1969 L.sz. 10 206-10 207 Az eredeti, Frank Herbert által írt Dűne-regénysorozat
A Dűne szelei I., III. és V. rész Brian Herbert, Kevin J. Anderson 2009 L.sz. 10 207 A Dűne hősei-sorozat
A Dűne gyermekei Frank Herbert 1976 L.sz. 10 216-10 217 Az eredeti, Frank Herbert által írt Dűne-regénysorozat
A Dűne istencsászára Frank Herbert 1981 L.sz. 13 725 Az eredeti, Frank Herbert által írt Dűne-regénysorozat
A Dűne eretnekei Frank Herbert 1984 L.sz. 15 225-15 229 Az eredeti, Frank Herbert által írt Dűne-regénysorozat
A Dűne Káptalanház Frank Herbert 1985 L.sz. 15 230 és 15 240 Az eredeti, Frank Herbert által írt Dűne-regénysorozat
Sea Child Brian Herbert, Kevin J. Anderson 2006 novella, A Dűne Káptalanház ideje alatt
A Dűne vadászai Brian Herbert, Kevin J. Anderson 2006 L.sz. 15 243-15 259 A Dűne-ciklus befejezése részben Frank Herbert jegyzetei alapján
Treasure in the Sand Brian Herbert, Kevin J. Anderson 2006 L.sz. 15 259 és 15 263 között
A Dűne homokférgei Brian Herbert, Kevin J. Anderson 2007 L.sz. 15 263-15 264 A Dűne-ciklus befejezése részben Frank Herbert jegyzetei alapján

L.e. = Liga előtt, L.sz. = Liga szerint [1]

Magyar kiadások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Dűne első 1987-es magyar nyelvű kiadása óta a sorozat különböző kötetei számos kiadás megéltek Magyarországon, s számos fordító dolgozott a különböző regényeken. Ennek következtében a különböző kötetek különböző terminológiát használtak, ezért a Szukits Kiadó 2000-től, A Dűne: Az Atreides-ház magyar nyelvű megjelenésétől dr. Torkos Attila egységes szaklektorálásában és egységes keményfedeles formátumban ismételten kiadta a sorozat köteteit.

A sorozat köteteinek magyar kiadásai:[2]
Korábbi kiadások Egységesített kiadások
A Dűne (1965) fordító: Békés András
1987: Kozmosz

(két kötet)

ISBN 963-211-767-0 (ö)
ISBN 963-211-765-4
ISBN 963-211-766-2

1987: VGYOSZ
(két kazetta, hangoskönyv)
felolvas: Dombóvári Ferenc
1997: Szukits
(három kötet)

ISBN 963-9020-34-6 (ö)
ISBN 963-9020-40-0
ISBN 963-9020-54-0
2003[3], 2008: Szukits
ISBN 963-9441-81-3
A Dűne messiása (1969) fordító: Gáspár András

1992: Valhalla Páholy
(Dűne messiása címen)

ISBN 963-7632-03-4

1993: VGYOSZ
(hangoskönyv)
felolvas: Nagy Péter

fordító: Gáspár András

2001, 2005: Szukits
fordító: Galamb Zoltán
2008: Szukits

ISBN 963-9344-85-0
A Dűne gyermekei (1976) fordító: Kornya Zsolt
1993: Valhalla Páholy

(Dűne gyermekei címen)

ISBN 963-7632-29-8
2002, 2005: Szukits
ISBN 963-9441-30-9
A Dűne istencsászára (1981) fordító: Hoppán Eszter
1994: Valhalla Páholy

(Dűne Isten-császára címen)

ISBN 963-8353-14-7
2004, 2005: Szukits
ISBN 963-497-052-4
A Dűne eretnekei (1984) fordító: Hoppán Eszter
1994: Valhalla Páholy

(Dűne eretnekei címen)

ISBN 963-8353-48-1
2005, 2008: Szukits
ISBN 963-497-107-5
A Dűne Káptalanház (1985) fordító: Hoppán Eszter
1995: Valhalla Páholy

(Dűne: Káptalanház címen)

ISBN 963-8353-72-4
2006, 2008: Szukits
ISBN 963-497-128-8
A Dűne: Az Atreides-ház (1999) fordító: Mohácsi Enikő

2000, 2001[4], 2002, 2007: Szukits

ISBN 963-9278-53-X
A Dűne: A Harkonnen-ház (2000) fordító: Mohácsi Enikő

2001, 2002, 2007: Szukits

ISBN 963-9393-34-7
A Dűne: A Corrino-ház (2001) fordító: Mohácsi Enikő

2002, 2008: Szukits

ISBN 963-9441-31-7
A Dűne: A Butleri Dzsihad (2002) fordító: Galamb Zoltán

2003: Szukits

ISBN 963-497-007-9
A Dűne: A gépirtó hadjárat (2003) fordító: Galamb Zoltán

2004: Szukits

ISBN 963-497-063-X
A Dűne: A corrini csata (2004) fordító: Galamb Zoltán

2005: Szukits

ISBN 963-497-096-6
A Dűne ösvényei (2005) fordító: Galamb Zoltán

2009: Szukits

ISBN 978-963-497-191-7
A Dűne vadászai (2006) fordító: Galamb Zoltán

2006: Szukits

ISBN 963-497-129-6
A Dűne homokférgei (2007) fordító: Galamb Zoltán

2008: Szukits

ISBN 978-963-497-174-0
A Dűne fia, Paul (2008) fordító: Galamb Zoltán

2011: Szukits

ISBN 978-963-497-216-7
A Dűne szelei (2009) fordító: Galamb Zoltán

2012: Szukits

ISBN 978-963-497-267-9

Adaptációk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mozifilm[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Dűnét először a Majmok bolygója producere, Arthur P. Jacobs szerette volna filmre vinni. A jogokat pár év huzavona után eladta egy európai konzorciumnak, akik Alejandro Jodorowskyt kérték fel rendezőnek. Neki is látott az előkészületeknek, és stábjában olyan hírességek tűntek volna fel, mint Salvador Dalí IV. Padishah Shaddam császár szerepében, vagy Orson Welles Harkonnen báróként. A látványtervek H. R. Giger készítette volna, akit később az Alien filmek látványtervezőjeként ismert meg a világ. A jelmezeket Moebius (Szárnyas fejvadász, A mélység titka, Tron, Az ötödik elem) tervezte volna, és az effektekért Dan O'Bannon lett volna felelős, aki később megírta az Alien-t. Az űrhajókhoz Chriss Foss készített terveket, a film zenéjéhez pedig a Pink Floyd-ot kérték fel.

1980-ban Dino De Laurentiis-hoz kerültek a jogok, és minden a feje tetejére állt. Először felkérte Ridley Scott-ot a rendezésre, majd később David Lynchet. Ez utóbbival készült el 1984-re a Dűne mozifilm.

A film „borzalmasan rossz, és lenyűgözően briliáns”. Ez a két ellentmondó vélemény szokott felmerülni azokban, akik látták a filmet. Gyakran egyszerre teljesül e két végletes vélemény. A film látványvilága és hangulata lenyűgöző. Az atmoszférateremtő zenét a Toto zenekar készítette. A színészek tökéletesek, mégis, úgy tűnik, Lynch nem bízott meg bennük, amikor gyakran ahhoz a módszerhez folyamodott, hogy narrációként kimondatja a szereplőkkel saját gondolataikat. Ez sokak szerint zavaró és felesleges is. A regény bonyolult cselekményfonala nem fért el filmben, emiatt a könyvet nem ismerők számára bizonyos események a filmben nem világosak. A film főként Franciaországban volt sikeres.

Televíziós sorozatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2000-ben újra megpróbálkoztak a könyv megfilmesítésével. John Harrison író-rendező az amerikai Sci-fi Channel gondozásában háromrészes tévésorozatot forgatott az első Dűne-könyvből. Látványban és zenében is próbáltak hűek maradni az 1984-es Lynch-féle filmhez, ugyanakkor újat is nyújtottak. Itt a karakterek és a történet mélységei dominálnak, és a háromszor másfél órás játékidő is lehetőséget adott arra, hogy minél több kerüljön át a könyvből a képernyőre. A gárda többnyire ismeretlen, de kiváló színészekből állt össze, köztük egy húzónévvel, William Hurt-tel, aki Leto Atreides herceget alakítja. A sorozat már nagyságrendekkel jobban sikerült, mint a film, és valódi siker lett a rajongók körében.

John Harrison íróként 2003-ban újra visszatért a Dűnéhez. Újabb háromrészes tévésorozatot készített A Dűne gyermekei címmel. Az első epizód valójában a Dűne Messiása adaptációja, míg csak a további két rész az, mely a címadó könyv feldolgozását takarja. A három évvel korábbi sorozat magasra tette a mércét, és egy új rendezővel, Greg Yaitanesszel sikerült is átugorni a lécet. Még jobb történetvezetés, még jobb látvány, még jobb zene. A színészgárda egy-két kivétellel újból összeállt, és egy újabb húzónévvel, Susan Sarandonnal gyarapodott. A sorozat ismét zajos sikert aratott, és a rajongók már várják a folytatást.

Díjak, elismerések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Az első Dűne könyv (1965) a Nebula-díj első díjazottja volt „a legjobb regény” kategóriában.
  • Megkapta az 1966-os Hugo-díjat „a legjobb regény” kategóriában.[5]

Érdekességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Dűne annyira vaskos és bonyolult könyv volt, hogy tizenhat kiadó utasította vissza, mielőtt megjelent volna.[6] Más források szerint 23 kiadó.[7]
  • A könyvet elsőként kiadó Chilton Books akkoriban főleg a gépjármű karbantartási könyveiről volt ismert, így számukra nem volt szokatlan vaskos művek kiadása.[7]
  • Frank Herbert a Dűne megírásakor számtalan létező földi kultúrkincs nevét és fogalmát vette alapul és merített ihletet a sci-fi regényének képzet világának megírásakor. Íme néhány példa:
    • A dzsihád, a Muad'Dib (mu’addib-tanító), Mahdi (messiás) arab kultúrához tartozó fogalmak.
    • A Kwisatz Haderach fogalmát valószínűleg a héber kifejezés a "Kefitzat Haderech" nyomán alkotta meg.
    • A Kris kés egy indonéz spirituális fegyver.
    • Padisah az iráni és török kultúra hatása alatt álló muzulmán országokban az uralkodó neve mellett álló cím.
    • Landsraad (Landsråd) a skandináv nyelvekben használatos.[8]
    • Bene Gesserit latin eredetű kifejezés, nagyjából úgy fordítható, hogy "Jól fog viselkedni". Az angolszász jogrendszerben létező kifejezés volt a "Quam diu se bene Gesserint" (amíg megfelelően viselkedik).
  • A Dűnéből fennmarad antikvár példányoknál meglehetősen nehéz megállapítani, melyik volt az első kiadás. Ugyanis a Chilton kiadó (és esetenként más is) éveken keresztül kiadott Dűne könyveit "first edition" jelzéssel látta el és nem minden esetekben jelezte utalással, hogy hányadik utánnyomás (printing) az adott könyv. Mintegy 5 "first edition" jelzéssel ellátott utánnyomásról van feljegyzés szakmai körökben, amely nagyjából két évente került utánnyomásra. Ma több ismertető jel alapján állapítható meg, melyik könyv valóban első kiadás. Például csak az első két nyomásnál volt a kemény borító kék a többinél piros színű volt. Illetve az első két nyomásról hiányzott az ISBN szám is. Csak az első nyomás esetén volt az utolsó lap (a kemény borítón belül) szürke.[9]
  • A Chilton kiadó által kiadott első kilenc kiadásnál a fejezet címeknél hibásan szerepelt a Muad'Dib név, helyett Maud'Dib volt.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Dr. Torkos Attila, Szukits Dűne könyv gyűjtés
  2. A kiadások adatainak forrás a Magyar Országos Közös Katalógus.
  3. Benne Brian Herbert és Kevin J. Anderson A Caladan tengereinek suttogása' című Dűne-története, ami a későbbi kiadásokból hiányzik.
  4. második, javított kiadás
  5. Hugo Awards, 1966
  6. [The Cambridge Companion to Science Fiction, eds.: Edward James and Farah Mendlesohn, Cambridge University Press, 2003, ISBN 978-0-511-07829-3 eBook]
  7. ^ a b Sandworms of Dune
  8. Vertex Interviews Frank Herbert Interviewer: Paul Turner October 1973 Volume 1, Issue 4
  9. How to recognize a first edition?