A majmok bolygója (film, 1968)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A majmok bolygója
(Planet of the Apes)
250px
Cornelius és Dr. Zaius
(nem a filmben, hanem egy kiállításon láthatók)
Rendező Franklin J. Schaffner
Producer Mort Abraham
Arthur P. Jacobs
Alapmű Pierre Boulle azonos című regénye
Forgatókönyvíró Michael Wilson
Rod Serling
Főszerepben Charlton Heston
Roddy McDowall
Kim Hunter
James Whitmore
James Daly
Linda Harrison
Zene Jerry Goldsmith
Operatőr Leon Shamroy
Gyártás
Gyártó 20th Century Fox, APJAC Productions
Ország USA
Nyelv angol
Időtartam 112 perc
Költségvetés 5 800 000 dollár
Forgalmazás
Forgalmazó 20th Century Fox
Bemutató amerikai 1968. február 8.
magyar 1981. augusztus 6.
Bevétel 15 000 000 dollár (USA)
Kronológia
Következő A majmok bolygója 2
Külső hivatkozások
IMDb-adatlap
PORT.hu-adatlap

A majmok bolygója (Planet of the Apes) 1968-ban bemutatott sci-fi kalandfilm.

A forgatókönyvet eredetileg Rod Serling írta Pierre Boulle könyve alapján, de többször átírta, mielőtt elkészült. J. Lee Thompson és Blake Edwards rendezőket is megkeresték, de a film producere, Arthur P. Jacobs, Charlton Heston tanácsára Franklin J. Schaffnert választotta filmrendezőnek. Schaffner egy primitívebb majom társadalmat jelenített meg a drágább, futurisztikus épületek és fejlett technológia helyett. A forgatás 1967. május-augusztus között zajlott le, főleg Kaliforniában és Arizonában, a nyitó jelenetet a Powell-tónál, Utahban vették fel. A film költségvetése körülbelül 5.800.000 $.

A főhős egy balsikerű űrrepülés következtében egy Földhöz hasonló bolygón landol kétezer évvel a felszállás után. Ezen a bolygón az emberszabású majmok a domináns fajok, az ember pedig vadállat.

A film Pierre Boulle regénye alapján készült. 2001-ben a regény egy újabb megfilmesített változata is elkészült (A majmok bolygója (film, 2001)).

Cselekmény[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Egyesült Államok 1972-ben útnak indít négy asztronautát, hogy részt vegyenek egy kísérletben: utazzanak az Alpha Centauri csillagrendszerbe és vissza. A számítások szerint kilenc év elteltével kellene visszatérniük, de rejtélyes módon eltűnt az űrhajójuk. Az oka az az ismert fizikai tétel, miszerint a fénysebességhez közeli sebességgel közlekedő jármű utasai számára lelassul az idő. Míg ők az eltelt időt két évnek észlelik, addig a Földön 2000 év telt el. A négy űrhajós: Taylor, Landon, Dodge, és Stewart, ekkor zuhannak le egy ismeretlen bolygón, földi idő szerint 3978-ban. Az egyetlen női űrhajós, Stewart már hónapok óta halott, ráadásul az űrhajó is elsüllyedt a tóban, ahová becsapódtak. A három űrhajós így kénytelen felderíteni a terepet, de életnek a jelek szerint semmi nyoma. Aztán találnak egy növényt. Nem sokkal később pedig egy oázisra bukkannak, ahol megfürdenek. Közben titokzatos tolvajok ellopják a ruháikat, s ők a nyomukba erednek. Hamarosan rájuk is bukkannak: primitív, embernek tűnő lények, akiket egy csapat gorilla lóháton zavar ki a kukoricamezőről; egyértelműen vadászat céljából. Dodge-ot megölik a majmok, Taylort és Landont pedig magukkal hurcolják a majomvárosba. Taylor megsérült a torkán és ezért képtelen beszélni. Szerencsére jó kezekbe kerül: a csimpánz jegyespár Zira és Cornelius vizsgálja őt. Egy ketrecbe zárják egy gyönyörű nővel. Taylor Novának nevezi el, próbálja őt civilizálni, miközben megállapítja, hogy a majomtársadalom három részre osztható: a gorillák katonai és rendfenntartó szerepet vállalnak; az orangutánok politikusok és adminisztrátorok; míg a csimpánzok gondolkodók és munkások. Az emberek itt csak egy primitív faj, akiken kísérleteket végeznek, és kiirtásra vannak ítélve. A kísérletezés áldozata lesz Landon is, akin lobotómiát hajtanak végre. A halott Dodge-ot pedig kitömve állítják ki a múzeumban (mivel fekete bőrével kitűnik az egyébként fehér bőrű vademberek közül). Eközben Zira és Cornelius megállapítják Taylor szájmozgásából, hogy talán képes a beszédre. Jelentik feljebbvalójuknak, Dr. Zaiusnak, aki azonban egy szavukat sem hiszi el - mikor egyszer szemtanúja lesz, hogy Taylor betűket ír a porba, megsemmisíti az írást. Taylor aztán papírt és íróeszközt próbál szerezni, amely meggyőzi Corneliust, hogy intelligens. Zaius azonban kasztráltatni akarja, mire Taylor megszökik. A gorillák a nyomában vannak, és a város főterén elfogják. Ekkor váratlanul felkiált: „Vedd le rólam a koszos mancsodat, te rohadt majom!”. Így aztán mindenki tanúja lesz intelligenciájának. Bíróság elé állítják, ahol állatként bánnak vele. Zaius lobotómiával fenyegeti, ha nem mondja el az igazat arról, hogy honnan jött. Eközben Cornelius és Zira arra készülnek, hogy Taylort és Novát megszöktessék. A Tiltott Zóna nevű sivatagos helyre akarják őket vinni, ahol Cornelius korábban ásatásokat folytatott, hogy a majmok őseinek civilizációját megtalálja. Sikerül is nekik, bár Zaiusék a nyomukban vannak. Végül Zaius enged: hagyja, hogy Taylor és Nova megszökjenek, mert szerinte is így lesz a legjobb. A bizonyítékokat, ami szerint az ember valaha értelmes lény volt a bolygón, megsemmisíti. Taylor ellovagol, majd pár pillanattal később, a filmtörténet egyik legdrámaibb jelenetében, rájön, hogy ezen a bolygón miért a majmok az urak és az ember a vadállat. Felfedezi a Szabadság-szobor romjait, és rájön, hogy a bolygó, ahol van, a Föld, és egy atomháború pusztította el az emberi civilizációt és nyitotta meg az utat a majmok előtt...

Alaptémák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A majmok társadalmának az az alapja, hogy az evolúció csúcsán a majmok állnak, a náluk primitívebb embereket pedig vallásos meggyőződésük miatt ki nem állhatják. Ez a szembenállás a legfélelmetesebben a Zaius által a film végén idézett Szent Tekercsekben található meg:


Őrizkedj az embertől, mert ő az ördög eszköze. Isten teremtményei közül ő öl sportból, pénzért, hírért. Igen, megöli a testvérét, hogy megszerezhesse annak vagyonát. Ne hagyjátok elszaporodni, mert elpusztítja saját otthonát, de a tiéteket is. Űzzétek el, hajtsátok vissza az embert a dzsungel sűrűjébe, mert ő a halál hírnöke.

A film történetéből is ez következik: az ember önzése és pusztító vágya miatt elpusztítja saját civilizációját, és lesüllyed, míg a majmok felemelkednek. Ezt azonban a majmok közül nagyon kevesen tudják. Dr. Zaius is ennek a nagy titoknak a tudója. Valószínűleg amiatti félelmében, hogy az ember, ha rájön, hogy egykoron ő volt ennek a bolygónak az ura, fellázad, és végül újra elpusztítja az egészet, szigorúan őrködik afelett, hogy senki fel ne fedezhesse a titkot. És ezért nem is hajlandó elismerni Taylort értelmes lényként.

Eltérések a regényhez képest[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A film főhőse nem a francia újságíró Ulysse Mérou, hanem az amerikai űrhajós, George Taylor.
  • A regényben az emberek teljesen meztelenek, a filmben nem.
  • A majmok technológiája és kultúrája fejletlenebb, mint a regényben olvasható.
  • A filmben a majmok angolul beszélnek, a könyvben egy idegen nyelven.
  • A film a Földön játszódik, a regény egy Földhöz hasonló bolygón.

Forgatási helyszínek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Az űrhajó elsüllyedése az arizonai Lake Powell tavon lett forgatva.
  • A sivatagi jelenetek az arizonai Page közelében, a Glen Canyonban készültek.
  • A majomváros a Malibutól néhány kilométerre északra található Fox Ranch stúdióban lett felépítve.
  • A barlang bejárata és a sziklamászás a malibui Westward Beach kis öblében készült, közvetlenül a Point Dume fok alatt.

Érdekesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A film záró jelenete a Szabadság-szoborral és a két majommal, paródia formájában feltűnik Mel Brooks Űrgolyhók (Space Balls) című filmjében.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]