Régi Műcsarnok

A Duna-part látképe, a Budai Várnegyed és az Andrássy út világörökségi helyszín része

Régi Műcsarnok
Lotz-szekkó, a Valóság allegóriája, tempera, 1877 után
Korábbi nevek: Műcsarnok
Település	Budapest VI. kerülete
Cím	1062 Andrássy út 69.
Építési adatok
Építés éve	1877
Építési stílus	neoreneszánsz
Felhasznált anyagok	tégla, márvány, mészkő
Tervező	Láng Adolf
Építész(ek)	Kéler Napóleon
Hasznosítása
Felhasználási terület	művészeti bemutatótér, bábszínház, képzőművészeti egyetem
Tulajdonos	Terézváros Önkormányzata
Bérlő	Magyar Képzőművészeti Egyetem
Alapadatok
Magassága	20 m
Tető magassága	25 m
Alapterület	400 m²
Teljes terület	800 m²
Egyéb jellemzők
Emeletek száma	1
Nevezetességei	Lotz Károly falfestményei, Fessler Leó szobrai
Sablon • Wikidata • Segítség

A Vasárnapi Ujság 1875-ös rajzán

Az egykori majolika díszkút

A Régi Műcsarnok a Magyar Képzőművészeti Egyetem egyik műemléki épülete, az Andrássy út 69. alatt álló palota.

Története

Budapest egyesítése 1873 után világhírű Sugárút egyik legszebb épületét eredetileg Műcsarnok néven a Magyar Képzőművészeti Társulat emeltette, azzal a céllal, hogy – a párizsi szalonok mintájára – Budapesten is tudjanak nagy képzőművészeti kiállításokat rendezni. 1877-ben készült el Láng Adolf itáliai reneszánsz stílusban, a veronai Palazzo Bevilacqua mintájára tervezett „Műcsarnok”. Első két évtizede alatt több ezer festményt, szobrot és grafikát mutattak be a közönségnek. 1882-ben itt volt először látható Munkácsy Mihály: Krisztus Pilátus előtt című festménye, s itt volt az Iparművészeti Múzeum első kiállítása is. Az 1896-os millenniumi ünnepségekre megépült az „új” Műcsarnok a Régi Műcsarnok pedig az elit művészet helyett a szórakoztatóipart szolgálta tovább: Plasticon néven megnyílt a viaszmúzeum, 1907-ben pedig a Modern Színház Kabaré. Budapest ostroma, 1945 óta a Magyar Képzőművészeti Egyetem otthona, de volt múzeum, műterem, vásári látványosság, hivatal, színház. Azután a palota kiállítótereibe a szomszédos Mintarajziskola műtermei, az alagsorba, a kabaré helyére pedig az Állami Bábszínház költöztek.

Leírása

„Sima lábazatú, homlokzata 1+5+1 tengelyes. Az 1-1 tengelyben helyezkedik el 1-1 téglalap alakú keményfa kapu, felette gyámköves könyöklő, meander díszítéssel. A kapu fölött, kváder rámában téglalap alakú ablak, s homlokkereten oroszlánfej van. A lábazaton állva, – az ajtó, s ablak két oldalán – 1-1 dupla, négyszögű, kváderköves féloszlop takarja a balusztrádot. A két ajtó most a Bábszínház bejárata. … A főbejáratot széles, 7 lépcsőfokon közelíthető meg. A homlokzat 5-ös osztása tagozódása: A középrész a főbejárat, két oldalán 1-1 mellékkapu és a szélén 1-1 ablakkal. Az 5-ös osztás falfelületén 4 fél és 2 negyed kváderes oszlop tagolja a nyílászárók közeit. A lépcső végénél középen két hengeres, mellette négyszög kváder oszlop tartja a végigfutó balusztrádot. A főkapu és a két mellékkapu is dúsan faragott, kétszárnyú, keményfából készült. A falfelület is kváderköves. A kapuk téglalap alakúak és mindegyik homlokzatát oroszlánfej díszíti. A lépcsősor U alapú és a legfelső lépcsőfoknál elhelyezett négy oszlop lábazatában 1-1 fekete márványtábla található a következő felirattal: Szépművészeti Alapítvány – Műemlék, épült 1877-ben. Tervezte Láng Adolf. - Magyar Képzőművészeti Főiskola. Andrássy út 69. A homlokzat nemes anyaggal buroklt. Az első emeleti is 1+5+1 tengelyes. A földszinti oszlopok fölött, mintegy folytatólagosan, korinthoszi oszlopok láthatók. Az 1+1-es részben, széles, ívelt ajtó található, melynek két oldalán kecses kompozit oszlop tart egy széles ívet és a zárókő egy női fejet ábrázol. Az ívenként oldalt 1-1 ülő alak foglal helyet. Az ajtó előtt álerkély van, melyet balusztrád határol. Az 5-ös osztásban három ugyanilyen ablak, szimmetrikus elosztásban, közöttük 2 ívelt ablak van szupraportával. Az ajtók és ablakok között a fent említett korinthoszi oszlopok tartják a metopét, amely az egész fronton átvonul, s fölötte látható a koronázó párkány, gyámokkal alátámasztva. Az 5-ös osztás ajtó és ablaksora előtt erkély vonul végig, balusztráddal. A metopén az egész homlokzaton végighúzódó felirat látható: Épült MDCCCLXXVII. Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat műcsarnoka közadakozásból. A fogas főpárkány fölött, az egész fronton végighúzódik, mint egy korona, 1+5+1 elosztásban a záró balusztrád, helyenként megszakítva baluszterekkel. Az épületbe lépve szép lépcsőház tarul elénk. Színes, márvány, dór oszlopfőkre támaszkodó, ovális római keresztboltozat uralja a teret, majd folytatódik az előcsarnok síkboltozatában. A kupolán a festészet, szobrászat, építészet, rajz, rézöntészet, műipar és műtörténet allegorikus ábrázolása látható, az előcsarnokban az Összhang, a Szépség, a Valóság, és Képzelet alakja és a többi figurális alak ami az épületben van, Lotz Károly kezeműve. Kéler Napóleon építészt a folyosókon és az emeleti termekben a díszes mennyezeti stukkók dicsérik. Marhenke szobrász az előcsarnok, lépcsőház és a kupola frízeit és a díszítő motívumok bőven aranyozott munkáját végezte. Az ívzugok alakjainak Fessler Leó a mestere.”

A 19. században a belső udvart egy majolika díszkút – Fischer Mór porcelángyáros ajándéka ékesítette. Az épületbelső legszebb látványossága, a 2013-ban restaurált Lotz Károly-szekkók.

Források

• Régi Műcsarnok Bábszínház Budapest a kitervezte.hu-n

További információk

• A Régi Műcsarnok történetei kiállításvideó

Bibliográfia

• Végváry Mária: Adalékok a külső Terézváros történetéhez, 1998 a varosvedo.hu-n

Kapcsolódó szócikkek

• Budapest Bábszínház