Basch Gyula

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Önarckép (1921)

Basch Gyula (Pest-Buda, 1851. április 9.Baden, 1928. január 8.) festőművész. Basch Andor festő apja.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gimnázium elvégzése után a zürichi műszaki főiskolán mérnöki diplomát szerzett (1872). 1873-1874-ben művészeti tanulmányokat folytatott a párizsi École des Beaux-Arts-on (képzőművészeti főiskola). Bár mérnökként is dolgozott, később teljesen a festészetnek adta át magát. 1920-tól Baden bei Wien egyik szanatóriumának lakója volt.

Főleg mint arcképfestő mű­ködött, de festett életképeket is, az 1880-as évek novellisztikus fölfogásában. Először a Műcsarnok 1886-iki őszi tárlatán állított ki. Ismertebb élet­képei: Hapták; Elhagyottan; Kis makacs; Mi­ből éljünk?; Bűnhődés, ez utóbbi a Szépművészeti Múzeumban. A Műcsarnoknak két ízben elnöke volt. 1928-ban a Nemzeti Szalon emlékkiállítást rendezett képeiből.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Basch Gyula témájú médiaállományokat.