Szangak Szafarov
| Szangak Szafarov | |
| Született | 1928. január 1. Dangara |
| Elhunyt | 1993. március 29. (65 évesen) Kushoniyon District |
| Állampolgársága | |
| Foglalkozása | politikus |
| Sírhelye | Kulob |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Szangak Murodovics Szafarov ragadványnevén Boboj Szangak (tádzsik nyelven Сангак Муродович Сафаров) (Dangʻara, 1928. január 1. – Kulob, 1993. március 29.) tádzsik hadúr, a Tádzsik Népi Front alapítója, a tádzsik polgárháború egyik kulcsfigurája, alvilági személy.
Korai évei[szerkesztés]
Szafarov Kulob tartományban született,[1] az akkor még kis falunak számító Dangʻarában, mely mára várossá fejlődött. A térség akkoriban a Tádzsik Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság részét képezte, amely az Üzbég Szovjet Szocialista Köztársaságnak volt alárendelve.
Gyermekkora tragédiákkal volt terhes: apját 1935-ben felakasztották, idősebb bátyja 1939-ben kivégzőosztag előtt végezte. Ifjúévei súlyos nélkülözésben teltek, két öccse éhen is halt. 1951-ben 23 éves korában autólopásért egy év börtönt kapott. 1957-ben ismét elítélték, mert halálra gázolt egy gyalogost. Börtönbüntetése letöltése után csaposként dolgozott Dusanbéban. 1964-ben megölt egy csecsen nemzetiségű zsarolót, amelyért csaknem másfél évtizedig ült. Összesen mintegy 23 évet töltött rácsok mögött.[2]
Polgárháborús karrierje[szerkesztés]
Szafarov már a polgárháború kitörésekor részt vett a harcokban és nyomban a kulobiak vezére lett. A tádzsikisztáni szervezett bűnözői csoportok ugyanis aktívan kivették részüket a polgárháborúból. Szafarov ki is jelentette, hogy addig nem hagynak fel a fegyveres küzdelemmel, amíg az ellenzéki egységkormány le nem mond. Szafarov milíciája ráadásul a Szpecnaztól és az orosz hírszerzéstől is jelentős támogatást kapott Dusanbéból, mivel erősen iszlamista hátterű fegyveres csoportok ellen viselt háborút. Csapatai 1992 októberében átmenetileg a fővárost is megszállták.[3] A harcokban legyőzte az ellenzékiek fegyvereseit, kiűzte Kulobból az oda betelepült kelet-tadzsikisztáni (badahsáni) kisebbségek milíciáit és szövetségre lépett az üzbég kisebbséggel is. 1992 novemberében emberei gyilkolták meg Kadreddin Aszlonov volt tádzsik pártfőtitkárt.[4]
1993 tavaszán aktívan részt vett menekültek visszatelepítésében Kurgonteppára (ma Bohtar).
Szafarov hadúrként szinte korlátlanul ellenőrizte az általa uralt nyugat-tádzsikisztáni területeket. Milíciájából Tádzsik Népi Front néven párt szerveződött, mely a Rahmon-kabinet kezdetén a belügyminisztériumnak lett alárendelve. Jelentős hatalma azonban aggodalommal töltötte el az új kormányzatot, mivel Szafarov nem minden esetben akarta alávetni magát a központi vezetésnek (igaz volt ez más szövetséges hadurakra is).
Halála[szerkesztés]
Szafarov helyettesével, Faizali Szaidovval Kulobban tartózkodott, amikor fegyveres összecsapás tört ki egy háznál,[5] ahol Afganisztánba menekült tádzsikok sorsáról döntöttek volna[6] és mindketten meghaltak. A kormány hivatalos álláspontja szerint Szaidov lelőtte Szafarovot, vele pedig Szafarov egyik testőre végzett.[7] Erősen tartja magát az a feltételezés, hogy Rahmon és kormánya állt a gyilkosság mögött,[8] mert félre akarták állítani Szafarovot és az ugyancsak jelentős hatalommal bíró helyettesét, akiknek tudtán kívül a kormány elrendelte a szükségállapotot is.[9]
Tádzsikisztán kormánypárti részéről óriási tisztelet övezte már ekkoriban is Szafarovot, ezért március 31-én országos gyásznapot rendeltek el. Temetésére Kulobban került sor, amelyen részt vett Rahmon és a miniszterelnök Abdulmalik Abdulladzsanov is.
Emléke[szerkesztés]
Hívei vezér-nek (oroszul Вождь) tekintették olyan értelemben, miként annak idején Sztálint. Vélemények szerint Szafarov valóban megfelelt tádzsik Sztálin-nak az általa elkövetett háborús és emberiesség elleni bűncselekmények miatt. Timur Kljicsev tádzsik ellenzéki újságíró szerint Szafarov egyik alkalommal egy teljes falu lakosságát mészárolta le, a nőket pedig szolgasorba vetette.[10] A badahsániak is a honfitársaik ellen elkövetett bűnök miatt, mint gyilkosra és bűnözőre tekintenek rá.[2]
A tádzsikok másik része természetesen hősnek tartja.[4] Egy időben a katonai főiskola is az ő nevét viselte (2002-ben megváltoztatták az intézmény nevét).
Magánélete[szerkesztés]
Első házasságát egy Tonja nevű, oszét nemzetiségű nővel kötötte, akitől egy fia, Igor született (a családban Rusztam volt a neve[2]). 1978-ban, ötvenéves korában, mikor feltételesen szabadult a börtönből, egy 17 éves tádzsik lánnyal kötött házasságot, akitől négy fia és négy lánya született. Tonjától elvált ugyan, de a volt feleségnek és fiának Szafarov asszonyával és annak gyermekeivel továbbra is jó volt a kapcsolata.[2] 1992-ben Szafarov harmadjára is megnősült (ekkor már az iszlám által megszabottak szerint második feleséget vett magához) egy Mehri nevű ápolónő személyében, aki a betegeskedő, idős férfit gyakran gondozta.[2]
2014-ben lánya, Guljahon (második házasságából származó első gyermeke) egy orosz portálnak nyilatkozott apjáról. Szerinte apja a családi környezetben, a börtönben eltöltött hosszú évek ellenére sem volt durva, sőt ódzkodott attól, hogy szeretteivel szemben alkalmazzon erőszakot. Apja fiúsan bánt vele, ennek ellenére nagyon szerette (mindegyik gyermek közül őt a legjobban).[2] Guljahon egyébként a mai napig nem hisz a kormány azon álláspontjának, hogy apja haláláért Szaidov lett volna a felelős, mert közte és Szafarov között mindig is nagyon bensőséges viszony állt fenn.[2]
Utódait Tádzsikisztánban ma nagy megbecsülés övezi.[2]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Barnett Richard Rubin (1996) Comments on Tajikistan events
- ↑ a b c d e f g h Дочь за отца (Независимое мнение)
- ↑ Таджикистан после 1991 года
- ↑ a b DPT proposes to give the title of Hero of Tajikistan to Qadriddin Aslonov - Tajikistan News-NA Asia-Plus. [2018. június 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. szeptember 27.)
- ↑ Tajikistan: Warlords -- A Country's Scourge (Radio Free Europe - Radio Liberty)
- ↑ Shoot-Out. Time. 1993-04-12. ISSN 0040-781X.
- ↑ Harangozó Dániel (2013): Az „elfelejtett háború”. Tádzsikisztán 1992-1997
- ↑ Смерть под грифом "секретно": Кто убил Сангака Сафарова и Файзали Саидова? Подробнее: https://asiaplustj.info/ru/news/tajikistan/society/20200331/smert-pod-grifom-sekretno-kto-ubil-sangaka-safarova-i-faizali-saidova (Asia-plus)
- ↑ TAJIKISTAN DECLARES EMERGENCY AFTER DEATHS OF OFFICIALS (News&Record)
- ↑ The Real Power in Tajikistan (Los Angeles Times)