Onogur-bolgár birodalom

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Onogur-bolgár Birodalom
635 k. – 670 k.
Map of Old Great Bulgaria hu.svg
Elődállam
Utódállam
Volgai Bolgárország 
Nagy Bulgária 650-ben (barnával)

Az onogur-bolgár birodalom az onogurok Kuvrat által létrehozott állama volt a Donyec és a Déli-Bug közötti területen, amelyet Nagy-Bulgária, Óbulgária, Magna Bulgaria néven is illett a történeti irodalom.

A birodalom megalapítása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ogurok Közép-Ázsia területéről érkeztek a Fekete-tenger északi vidékére, ahol az Avar Birodalomtól való elszakadás után, 635-ben alapították meg az onogurok azaz a „tízogurok” birodalmát Kuvrat vezetésével. [1] A név utal a sztyeppei törzsszövetségek változékonyságára, mert létezett utrigur „harmincogur” és kutrigur „kilencogur” törzsszövetség is. Az ogurok egy részéből Kuvrat tíz törzset alakított ki és alakított független államot – erre utal az onogur név – [2], kihasználva az addig a Fekete-tenger északi partvidékét is uraló Avar Birodalom első meggyengülését 626 után.[3]

Kuvrat uralkodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 640-es években Kuvrat, a dalmáciai szlávok törzseivel és az avarok alávetett népeivel szövetkezve döntő csapást mért az Avar Birodalomra. Az avar hatalom ekkor visszaszorult a Kárpát-medencébe. [4]

Kuvrat halála és a birodalom felbomlása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kuvrat az érmeleletek tanúsága szerint a 650-es évek elején halhatott meg. A források szerint ez „nem sokkal” Hérakleiosz bizánci császár halála (†641) után volt. [1] Halála után öt fia örökölte az országot, akik belháborúkat folytattak egymás ellen. A kazárok a magyarok segítségével ezt kihasználva 670 körül szétverték a birodalmat. Nyugati részére, Etelközbe a magyarok költöztek kazár fennhatóság alatt, keleti része közvetlen kazár uralom alá került. [5]

A birodalom utódállamai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Aszparuh és a dunai bolgár állam[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

681-ben Aszparuh kán vezetésével a bolgárok egy része átlépte a Dunát, s a Dunától délre legyőzték IV. Konstantin bizánci császár egyik hadseregét. Itt letelepedve létrehozták az első dunai bolgár államot. Aszparuh utódai a 9. században áttértek a kereszténységre, majd átvették a szláv nyelvet, ez a mai Bulgária.

Kotrag és volgai bolgár állam[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kotrag Niképhorosz közlése szerint átvonult a Don keleti partjára, de ekkor valószínűleg még nem vonult északra, erre az itteni bolgároknak csak hatvan évvel később nyílt lehetőségük. 723-ban az arabok áttörték a kaukázusi kazár védelmi vonalakat, elfoglalták a kazár fővárost, amit ekkor a Volga-deltába, Etilbe helyeztek a kazárok. 737-ben az újabb arab támadáskor a kagánnak innen is menekülnie kellett, de elfogták, és ekkor áttért az iszlámra. A bolgárok ezt kihasználva valószínűleg ekkor vonultak át a Don–Volga-könyökön, hogy kivonják magukat a kazár befolyás alól. 750 körül érték el a Szamara folyót, ahol egy időre megálltak, majd egy emberöltő múlva a kazárok miatt lassan tovább nyomultak észak felé, és a 10. század elején elérték a Kámát is. Ekkor vették fel az iszlámot is, bár iszlám missziók a 8. század óta voltak közöttük. [1]

Volgai Bolgárország a 14. századig létezett, amikor a mongolok meghódították. Területén van ma Csuvasföld és Tatárföld (Tatársztán). Ez utóbbi lakóinál, a tatároknál nyelvcsere történt: a kun nyelvet vették fel, amelyből a későbbi tatár nyelv fejlődött ki. A csuvasok megmaradtak eredeti bolgártörök nyelvüknél, ez a mai csuvas nyelv.

Kuver és a Kárpát-medencei bolgárok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kuver kán a mai Magyarország területére vándorolt a 7. században, s az avar fejedelem hűbérese lett. (Lásd még: Kettős honfoglalás!) Később azonban fellázadt, és ezért az avarok kiűzték őt népével együtt a Kárpát-medencéből. A kiűzöttek a mai Macedónia területén telepedtek le, ahol később egyesültek az említett Aszparuh népével.

Alcek és az itáliai bolgárok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alcek kán, a mai Olaszország területére vándorolt, ahol a bolgárok kezdetben önállóak voltak, de hamarosan asszimilálódtak az itáliai lakosságba (innen van az, hogy az olaszoknál ma is előfordul Bulgari, Bulgaro és hasonló vezetéknevek).

Bat Bajan és a krími bolgárok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bat Bajan kán és népe behódolva a kazároknak a Fekete-tenger északi vidékén maradt, ahol hamarosan keveredtek más népekkel, s ebből alakult ki a krími tatárság. A más népekkel nem keveredett részükből alakult ki a mai kaukázusi balkár nép.

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c Róna-Tas András. IV.3.e A bulgárok., A honfoglaló magyar nép. Balassi Kiadó Budapest, 1997. ISBN 963-506-140-4 
  2. Róna-Tas András. VIII.1. A honfoglaló magyar törzsszövetség neve., A honfoglaló magyar nép. Balassi Kiadó Budapest, 1997. ISBN 963-506-140-4 
  3. Magyarország története térképeken elbeszélve 1. (Magyar Történettudományi Intézet •  História Alapítvány) ISBN 963 8312 32 7 Ö, ISBN 963 8312 33 I. k., ISSN 1219 5855
  4. Róna-Tas András. II.5. A régészeti források., A honfoglaló magyar nép. Balassi Kiadó Budapest, 1997. ISBN 963-506-140-4 
  5. Róna-Tas András. X. Összefoglaló áttekintés., A honfoglaló magyar nép. Balassi Kiadó Budapest, 1997. ISBN 963-506-140-4 

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]