Skylab-program
| Skylab | |
 |
|
| Repülésadatok | |
| Személyzet | 3 |
| A repülés paraméterei | |
| Start | 1973.május 14. 17:30:00 UTC |
| Starthely | Cape Canaveral Complex 39A |
| Keringések száma | 34 981 |
| Földet érés | |
| ideje | 1979.július 11. 16:37:00 UTC |
| helye | Perth-hez közel, Ausztrália |
| Időtartam | 171 nap; pályán: 2249 nap |
| Űrhajó tömege | 77 088 kg |
| Megtett távolság | ~1 400 000 000 km |
| Pálya | |
| Perigeum | 434 km |
| Apogeum | 442 km |
| Pályahajlás | |
| Föld körül | 50° |
| Periódus | |
| Föld körül | 93,4 min |
Az Apollo-program továbbfejlesztésével épült meg az első amerikai űrállomás, a Skylab, amely az addig pályára állított legnagyobb űreszköz volt.
Tartalomjegyzék |
Feladatai [szerkesztés]
A Skylab tudományos programjának fő feladatai a következők voltak:
- A földi erőforrás-kutatás kozmikus módszereinek kidolgozása. Információgyűjtés a geológia, a földrajz, az oceanográfia, a környezetvédelem, a meteorológia, a mezőgazdasági termelés és a halászat számára.
- A Napon végbemenő folyamatok vizsgálata a földi légkörön túlról.
- Technológiai folyamatok kísérleti vizsgálata az űrrepülés körülményei között.
- Különféle felszerelések, eszközök kipróbálása hosszú időtartamú repülésekhez.
Az űrállomást a kutatási program végrehajtásához mintegy 270 különböző műszerrel, berendezéssel látták el. A diákok számára kiírt pályázatra, melynek témái az űrállomáson végrehajtandó tudományos kísérletek voltak, összesen 3400 javaslat érkezett, melyből 25-öt fogadtak el és végeztek el az űrállomáson.
A földi erőforrás-kutatás szempontjából a Skylab legfontosabb műszerei voltak:
- multispektrális fotokamera egység,
- a Földet fényképező kamera,
- univerzális infravörös spektrométer,
- spektrozonális letapogató rendszer,
- mikrohullámú sugárzás- és magasságmérő.
Az orvosi, biológiai kísérleti program keretében azt vizsgálták, hogy a tartós súlytalanság állapota milyen hatást gyakorol az emberi és állati szervezetekre, a sejtekre és az anyagcsere-folyamatokra. Az űrhajósok fizikai állapotának és reakcióinak megóvása céljából különböző tornaszereket és edzőberendezéseket vittek fel az állomás fedélzetére, egészségük folyamatos figyelésére pedig orvosi mérőműszereket telepítettek.
A fölvitt műszerek segítségével az űrállomás fedélzetéről csillagászati megfigyeléseket is végeztek. Ezeket két csoportba oszthatjuk: a teleszkóp egységben elhelyezett Nap megfigyelő berendezésekre és az asztrofizikai célú műszerekre. A kutatási tervek összeállításánál figyelembe vették, hogy milyen mérések nem végezhetők el a Földről. Így kerültek fel a Nap megfigyelését végző műszerek is, melyek lehetővé tették a Nap nyolc hónapos intervallumban történő vizsgálatával csaknem valamennyi napjelenség tanulmányozását. A különböző technológiai vizsgálatok során egyes anyagfajták viselkedését tanulmányozták a súlytalanság állapotában. A kísérleti berendezések lehetővé tették az égés keletkezésének, terjedésének megfigyelését, a fémolvadékoknál a különböző komponensek viselkedésének, keveredésének, diffúziójának, kristályosodásának vizsgálatát. A világűrben lehetőség nyílt nagyon finom eloszlású és szabályos kristályszerkezetű anyagok előállítására.
Leírás [szerkesztés]
Az űrállomás testét a Saturn V hordozórakéta S-IVB harmadik fokozatából alakították ki. Ezt egészítették ki a felső részen egy dokkoló egységgel, és egy naptávcsővel, melynek szerkezetét egy Apollo holdkomp alapján építették meg. Az űrállomás teljes tömege 90 t, hossza 36 m, szélessége (napelemek nélkül) 6 m, hermetikus térfogata pedig 330 m³.
Repülés [szerkesztés]
A Skylab 1973. május 14-én indult Cape Canaveralból az utolsó Saturn V rakétával. 450 km magas, 56° hajlású pályára állt. Indításkor leszakadt az egyik napelemtábla, és megsérült a hővédő burkolat. Későbbi űrséták során ez utóbbit kijavították.
Az 1973–1974-es időszakban az űrállomáson három fős személyzet dolgozott.
Minden személyzet új repülési időtartamrekordot állított fel. Az űrhajósok 10 űrsétát hajtottak végre, melyeknek összidőtartama 41 óra 56 perc.
A tudományos program keretében 180 ezer felvétel készült a Napról, 46 000 a Földről. Még további repüléseket terveztek az űrállomásra az akkor még fejlesztés alatt lévő Space Shuttle űrrepülőgépekkel, de a fokozódó naptevékenység hatására a felső légkör egyre sűrűbb lett, az űrállomás pedig a nagy fékeződés miatt 1979. július 11-én visszatért a légkörbe és elégett. Maradványai az Indiai-óceánba, illetve Nyugat-Ausztrália lakatlan területeire hullottak. A Skylab 34 981 Föld körüli keringést hajtott végre.
A Skylab személyzetei [szerkesztés]
| Küldetés | Űrhajósok | Indulás | Visszatérés | Időtartam |
|---|---|---|---|---|
| Skylab–2 | Charles Conrad Joseph Kerwin Paul Weitz |
1973. május 25. | 1973. június 22. | 28 nap |
| Skylab–3 | Alan Bean Owen Kay Garriott Jack Lousma |
1973. július 28. | 1973. szeptember 25. | 59 nap |
| Skylab–4 | Gerald Carr Edward Gibson William Pogue |
1973. november 16. | 1974. február 8. | 84 nap |
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Magyar oldalak [szerkesztés]
Külföldi oldalak [szerkesztés]
- The Skylab Project (Kennedy Space Center)
- The Skylab Space Station (HEASARC)
- Project Skylab
- W. David Compton és Charles D. Benson: LIVING AND WORKING IN SPACE – A HISTORY OF SKYLAB (online könyv a Skylab-programról angol nyelven)
|
|||||||||||||||
