Skylab-program

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Skylab
Skylab Program Patch.png
Repülésadatok
Személyzet 3
Hordozórakéta Saturn V
A repülés paraméterei
Start 1973.május 14.
17:30:00 UTC
Starthely Cape Canaveral
Complex 39A
Keringések száma 34 981
Földet érés
ideje 1979.július 11.
16:37:00 UTC
helye Perth-hez közel, Ausztrália
Időtartam 171 nap; pályán: 2249 nap
Űrhajó tömege 77 088 kg
Megtett távolság ~1 400 000 000 km
Pálya
Perigeum 434 km
Apogeum 442 km
Pályahajlás
Föld körül 50°
Periódus
Föld körül 93,4 min

Az Apollo-program továbbfejlesztésével épült meg az első amerikai űrállomás, a Skylab, amely az addig pályára állított legnagyobb űreszköz volt.

Feladatai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Skylab tudományos programjának fő feladatai a következők voltak:

  • A földi erőforrás-kutatás kozmikus módszereinek kidolgozása. Információgyűjtés a geológia, a földrajz, az oceanográfia, a környezetvédelem, a meteorológia, a mezőgazdasági termelés és a halászat számára.
  • A Napon végbemenő folyamatok vizsgálata a földi légkörön túlról.
  • Technológiai folyamatok kísérleti vizsgálata az űrrepülés körülményei között.
  • Különféle felszerelések, eszközök kipróbálása hosszú időtartamú repülésekhez.

Az űrállomást a kutatási program végrehajtásához mintegy 270 különböző műszerrel, berendezéssel látták el. A diákok számára kiírt pályázatra, melynek témái az űrállomáson végrehajtandó tudományos kísérletek voltak, összesen 3400 javaslat érkezett, melyből 25-öt fogadtak el és végeztek el az űrállomáson.

A földi erőforrás-kutatás szempontjából a Skylab legfontosabb műszerei voltak:

A Skylab űrállomás a Föld körül

Az orvosi, biológiai kísérleti program keretében azt vizsgálták, hogy a tartós súlytalanság állapota milyen hatást gyakorol az emberi és állati szervezetekre, a sejtekre és az anyagcsere-folyamatokra. Az űrhajósok fizikai állapotának és reakcióinak megóvása céljából különböző tornaszereket és edzőberendezéseket vittek fel az állomás fedélzetére, egészségük folyamatos figyelésére pedig orvosi mérőműszereket telepítettek.

A fölvitt műszerek segítségével az űrállomás fedélzetéről csillagászati megfigyeléseket is végeztek. Ezeket két csoportba oszthatjuk: a teleszkóp egységben elhelyezett Nap megfigyelő berendezésekre és az asztrofizikai célú műszerekre. A kutatási tervek összeállításánál figyelembe vették, hogy milyen mérések nem végezhetők el a Földről. Így kerültek fel a Nap megfigyelését végző műszerek is, melyek lehetővé tették a Nap nyolc hónapos intervallumban történő vizsgálatával csaknem valamennyi napjelenség tanulmányozását. A különböző technológiai vizsgálatok során egyes anyagfajták viselkedését tanulmányozták a súlytalanság állapotában. A kísérleti berendezések lehetővé tették az égés keletkezésének, terjedésének megfigyelését, a fémolvadékoknál a különböző komponensek viselkedésének, keveredésének, diffúziójának, kristályosodásának vizsgálatát. A világűrben lehetőség nyílt nagyon finom eloszlású és szabályos kristályszerkezetű anyagok előállítására.

Leírás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az űrállomás testét a Saturn V hordozórakéta S-IVB harmadik fokozatából alakították ki. Ezt egészítették ki a felső részen egy dokkoló egységgel, és egy naptávcsővel, melynek szerkezetét egy Apollo holdkomp alapján építették meg. Az űrállomás teljes tömege 90 t, hossza 36 m, szélessége (napelemek nélkül) 6 m, hermetikus térfogata pedig 330 m³.

Repülés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Skylab 1973. május 14-én indult Cape Canaveralból az utolsó Saturn V rakétával. 450 km magas, 56° hajlású pályára állt. Indításkor leszakadt az egyik napelemtábla, és megsérült a hővédő burkolat. Későbbi űrséták során ez utóbbit kijavították.

Az 19731974-es időszakban az űrállomáson három fős személyzet dolgozott.

Minden személyzet új repülési időtartamrekordot állított fel. Az űrhajósok 10 űrsétát hajtottak végre, melyeknek összidőtartama 41 óra 56 perc.

A tudományos program keretében 180 ezer felvétel készült a Napról, 46 000 a Földről. Még további repüléseket terveztek az űrállomásra az akkor még fejlesztés alatt lévő Space Shuttle űrrepülőgépekkel, de a fokozódó naptevékenység hatására a felső légkör egyre sűrűbb lett, az űrállomás pedig a nagy fékeződés miatt 1979. július 11-én visszatért a légkörbe és elégett. Maradványai az Indiai-óceánba, illetve Nyugat-Ausztrália lakatlan területeire hullottak. A Skylab 34 981 Föld körüli keringést hajtott végre.

A Skylab személyzetei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Küldetés Űrhajósok Indulás Visszatérés Időtartam
Skylab–2 Charles Conrad
Joseph Kerwin
Paul Weitz
1973. május 25. 1973. június 22. 28 nap
Skylab–3 Alan Bean
Owen Kay Garriott
Jack Lousma
1973. július 28. 1973. szeptember 25. 59 nap
Skylab–4 Gerald Carr
Edward Gibson
William Pogue
1973. november 16. 1974. február 8. 84 nap

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Skylab-program témájú médiaállományokat.

Magyar oldalak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külföldi oldalak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]