Holdfogyatkozás
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
.jpg&filetimestamp=20080130095946)
A holdfogyatkozás csillagászati jelenség, amelynek során a Hold részben vagy egészen a Föld árnyékába kerül. Akkor jön létre, ha a Föld kerül a Nap és a Hold közé és takarja el az utóbbit.
- A teljes holdfogyatkozás során a Hold teljesen a Föld árnyékába kerül. Ilyenkor azonban mégsem sötétedik el teljesen a holdkorong, hanem fénye narancsvörösre változik amiatt, hogy a földi légkörön szóródó fény halvány derengést teremt a teljes sötétség helyett.
- Részleges holdfogyatkozásról beszélünk, ha a Hold csak részben lép be a Föld árnyékának belső részébe az umbrába. Ilyenkor a Föld szürke árnyékot vet a Hold felszínének egy részére. A Föld árnyéka a légkör miatt nem teljesen homogén, a szélein átlátszó, ezt a külső árnyékmezőt nevezzük penumbrának, amelynek magának is megvannak a speciális holdfogyatkozástípusai.
- A részleges penumbrális fogyatkozás az, amikor a Hold csak az árnyék külső részébe lép be, ám a felszínét ekkor sem takarja el teljesen a penumbra. Ez a jelenség nem túl látványos, hisz alig változik a Hold fénye, néhány esetben a visszavert fény kissé sárgás színt kapott a megfigyelések szerint.
- A teljes penumbrális fogyatkozás esetén a Hold a penumbrán úgy halad át, hogy a teljes felülete bekerül ebbe a félárnyékos részbe, de nem lép be az umbrába. Talán ez utóbbi a legritkább jelenség.
[szerkesztés] Holdfogyatkozások időpontjai 2009 végéig
- 2008. augusztus 16. részleges
- 2009. február 9. penumbrális
- 2009. augusztus 6. penumbrális
- 2009. december 31. részleges
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Egy holdfogyatkozás lefolyása animált képen (forrás: Index Fórum, nyakashegyi felvétele)
- Holdfogyatkozások időpontjai
- NASA: Holdfogyatkozások időpontjai
 |
Ez a csillagászati tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
