Discovery-program

A Discovery-program keretében a NASA olyan olcsó és gyorsan kivitelezhető űrszondákat indít (illetve más országok szondáira műszereket fejleszt), melyek a lehető legtöbb információt tudják összegyűjteni a célégitestről. Az űrszondákat Delta–2 rakétával indítják a floridai Cape Canaveralból.

A programot 1992-ben hirdették meg az akkori NASA igazgató Daniel Goldin "gyorsabban, jobban, olcsóbban" elképzelése szerint.

Küldetések

A Discovery-program küldetései időrendi sorrendben:

	Név	Indítás	Küldetés	Eredmény	Kép
1	NEAR Shoemaker	1996. február 17.	Vizsgálta a 253 Mathilde és a 433 Eros kisbolygót. Pályára állt az Eros körül, majd leszállt rá.	sikeres
2	Mars Pathfinder	1996. december 4.	Leszállt a Marsra. Magával vitte a Sojourner nevű kis marsautót.	sikeres
3	Lunar Prospector	1998. január 7.	Pályára állt a Hold körül.	sikeres
4	Stardust	1999. február 7.	Mintát vett a Wild-2 üstökös csóvájából, a mintát tartalmazó kapszula visszatért a Földre. Az anyaszonda napkörüli pályára állt.	sikeres
5	Genesis	2001. augusztus 8.	Mintát gyűjtött a napszél részecskéiből, de a visszatérő kapszula ejtőernyője nem oldott ki, és becsapódott. Sikerült megmenteni a minta egy részét, amivel el lehetett kezdeni a vizsgálatokat.	részleges siker
6	CONTOUR	2002. július 3.	Az Encke és a Schwassmann-Wachmann 3 üstökösöket közelítette volna meg. Indítás után szétesett.	sikertelen
7	MESSENGER	2004. augusztus 3.	A Merkúr bolygó első műholdja.	sikeres	100px
8	Deep Impact	2005. január 12.	Egy becsapódó szondát juttatott el a Tempel-1 üstökös magjába. 2007-ben kezdődött az EPOXI kiterjesztett program.	sikeres
9	Dawn	2007. szeptember 27.	A két legnagyobb aszteroidát, a Cerest és a Vestát vizsgálja.	jelenleg is tart
10	Kepler űrtávcső	2009. március 7.	Exobolygók után kutat fedési módszerrel, az égbolt egy előre kiválasztott területén, a Hattyú és a Lant csillagképek határán.	jelenleg is tart
11	GRAIL	2011. szeptember 8.	Hold körüli pályáról vizsgálja a Hold gravitációs mezejé	tervezett

Más programokhoz kapcsolódó küldetések

• ASPERA-3 „Discovery Mission of Opportunity”, a NASA által kifejlesztett berendezés. Segítségével a napszél és a Mars atmoszférája közötti összefüggést tanulmányozzák. Az Európai Űrügynökség Mars Express nevű űrszondáján utott el a Mars közelébe.
• Moon Mineralogy Mapper egy újabb, NASA által kifejlesztett szerkezet, az ISRO Csandrajáan–1 nevű űrszondájának egyik műszere.

Külső hivatkozások

• A Discovery-program honlapja