Akkréciós korong

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A fekete lyuk körül akkréciós korongot képez a körülötte keringő fősorozati csillagból (sárga) belé áramló anyag. Az akkréciós korongra merőlegesen, annak két oldalán poláris jetek alakulnak ki. (a kép illusztráció)
A HH30 Herbig-Haro objektum, az éléről látszó akkréciós koronggal, melynek külső, hidegebb része sötét, és részben eltakarja belső, vastagabb, forróbb részét (zöldes), valamint a poláris jetet (vöröses)
Az NGC 7052 elliptikus galaxis középpontjában lévő, 300 millió naptömegű, szupermasszív fekete lyuk és a körülötte lévő akkréciós korong a Hubble űrtávcső felvételén

Az akkréciós korong (vagy anyagbefogási korong) egy központi test körül keringő diffúz anyag (általában por, gáz vagy plazma) áramlása közben létrejövő szerkezet.

A keringő anyag belső súrlódása miatt egy síkba rendeződik. A korongnak utánpótlása van kívülről, ezért a külsején lévő anyag egyre beljebb szorul, veszít helyzeti energiájából, de a perdületmegmaradás törvénye miatt keringése felgyorsul, és mivel kisebb helyre szorul, össze is nyomódik, és emiatt felhevül. A befelé spirálozó, felizzott gáz vagy plazma hőenergiájának egy részét elektromágneses sugárzás formájában elveszti. A keringő anyag egy része végül a központi égitestbe jut, egy másik része a korong síkjára merőlegesen, a korong forgástengelye mentén igen nagy sebességgel, poláris jetek formájában elszökik.

A csillagászat többféle akkréciós korongot ismer, a leggyakoribb a csillagok keletkezésénél a protosztelláris akkréciós korong, amely a születő protocsillagot táplálja anyaggal (az ennek tengelye mentén elszökő gáz hozza létre a Herbig-Haro objektumokat), valamint a fekete lyukak körül létrejövő akkréciós korong.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lábjegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]