50000 Quaoar
| Felfedezése | |
|---|---|
| Felfedező: | Chad Trujillo, Michael E. Brown |
| Kisbolygó jelölés: | 50000 Quaoar |
| Alternatív nevek: | 2002 LM60 |
| Kategória: | NTO (cubewano) |
| Pályaadatok | |
| Aphélium távolsága: | 6,716275 Gm (45,286 CsE) |
| Perihélium távolsága: | 6,270316 Gm (41,928 CsE) |
| Fél nagytengely: | 6,493296 Gm (43,607 CsE) |
| Pálya excentricitása: | 0,0384 |
| Orbitális periódus: | 105181,6 nap (287,97 a) |
| Átl. pályamenti sebesség: | 4,52 km/s |
| Közepes anomália: | 284,861° |
| Inklináció: | 7,988° |
| Felszálló csomó hossza: | 188,893° |
| Perihélium szöge: | 148,508° |
| Fizikai tulajdonságok | |
| Méret: | 1100 km alatti átmérő[1] |
| Tömeg: | ~1.0 - 2,6 ·1021 kg |
| Átlagos sűrűség: | 2? g/cm³ |
| Felszíni gravitáció: | 0,276 - 0,376 m/s² |
| Szökési sebesség: | 0,523-0,712 km/s |
| Albedó: | 0,088 - 0,1986 |
| Felszíni hőm.: | kb. 43 K |
| Színkép típusa: | mérsékelten vörös B-V=0,94 V-R=0,65[2] |
| Látszólagos fényesség: | 2,6 |
Az 50000 Quaoar (ejtsd: kva-o-var), korábban 2002 LM60 a Kuiper-öv egyik nagy kisbolygója. 2002. június 4-én fedezte fel a California Institute of Technology két csillagásza, Chad Trujillo és Michael Brown, a Palomar-hegyi Samuel Oschin teleszkóppal. Viszonylag nagy mérete miatt elképzelhető, hogy törpebolygóvá minősítik.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Név
A Quaoar nevét egy tongva indián teremtésistenről kapta. (Mivel a felfedezéshez használt obszervatórium környékén élnek a tongva indiánok.)
[szerkesztés] Mérete
A nagy Kuiper-övben található objektumok méretét a hőkibocsátásuk és a visszavert napfény egyidejű megfigyelésével lehet meghatározni. Sajnos ezen értékek nagyon gyengék ilyen távol lévő égitesteknél, és ezt tovább gyengíti a Föld atmoszférájának elnyelése, így a sugárzásnak csak egy nagyon kis része észlelhető a földi megfigyelők által.
A Plútó felfedezése (1930) óta ez volt a legnagyobb újonnan megtalált égitest a Naprendszerben. 2002 után azonban már találtak ennél is nagyobbakat (Erisz, Szedna, 2003 EL61, 2005 FY9, Orcus). A Quaoar tömege nagyobb, mint a kisbolygóöv összes objektumának összesen. Mérete körülbelül a Föld átmérőjének tizede, a Hold egyharmada, a Plútó fele. A Hubble űrtávcsővel 2009-ben végzett mérések alapján átmérője az eredetileg vártnál lényegesen kisebb, 1100 km alatti, ami azt jelenti, hogy a várakozásokkal ellentétben nem vízjég, hanem valamilyen ennél nehezebb kőzet a fő összetevője.[1]
Naprendszerünkben ez volt az első Neptunuszon túli objektum, melyet a Hubble űrtávcsővel közvetlenül megfigyeltek. 2004-ben a Hawaiion található Subaru-távcső, 2007-ben a Spitzer űrtávcső is megfigyelte.
[szerkesztés] Pályája
A Quaoar mintegy 6 milliárd kilométerre kering a Nap körül, melyet 287 évente kerül meg. Közel kör alakú a pályája, mely ritka az eddig megfigyelt nagy méretű Kuiper övbeli objektumok között. A Quaoar időnként a Plútónál is közelebb van a Naphoz, akkor, amikor a Plútó elnyúltabb pályáján éppen naptávolban van.
[szerkesztés] Fizikai tulajdonságok
Jelenleg úgy gondolják, hogy az égitest kő és jég keveréke lehet, mint a legtöbb Kuiper-övbeli égitesté, de mivel albedója alacsony, úgy gondolják, hogy a jég eltűnik a felszíni rétegeiből. A felülete vörös színű.
2004-ben kristályos szerkezetű jeget találtak a felszínén, ami arra utal, hogy a hőmérséklete időnként -160 C fok fölötti lehet. Ez azért meglepő, mert a Naptól való távolsága miatt a Nap csak -220 C fokra tudná felmelegíteni, tehát valami egyéb hőforrásának is lennie kell. Felmerült, hogy mini meteoritok becsapódása adná ezt, ezt azonban a legtöbben nem tarják valószínűnek, mert az ehhez szükséges becsapódások miatt a jégnek szinte teljesen el kellene tűnnie a felszínről. Valószínűbb, hogy radioaktív anyagok (urán) bomlása melegíti az égitest belsejét. Feltételezhető, hogy emiatt a földi vulkanizmushoz hasonló jelenség zajlik rajta, ahol az olvadt kőzet a felszínre folyik és megszilárdul. Ammóniát is észleltek az égitesten, amely jó fagyállóként működik, ezért a jég megolvadása akár -100 C fokon is megtörténhet.
[szerkesztés] Holdja
2007. február 22-én egy holdját is felfedezték, melynek átmérője 100 km körüli lehet. Pályájának adatait még nem ismerjük.
[szerkesztés] Források és jegyzetek
- ^ a b Quaoar: a giant rock in the icy Kuiper Belt? (angol nyelven). Solar System Watch, 2009. október 13. (Hozzáférés: 2009. október 13.)
- ↑ TNO and Centaur Colors. (Hozzáférés: 2006. november 8.)
[szerkesztés] Külső hivatkozások
|
||||||||||||||
