243 Ida
 A 243 Ida, tőle jobbra apró holdja, a Dactyl. |
|
| Felfedezése | |
|---|---|
| Felfedező: | Johann Palisa |
| Felfedezés ideje: | 1884. szeptember 29. |
| Kategória: | Kisbolygóöv |
| Pályaadatok | |
| Aphélium távolsága: | 2,99 CsE |
| Perihélium távolsága: | 2.73 CsE |
| Fél nagytengely: | 2,86 CsE |
| Pálya excentricitása: | 0,04569 |
| Orbitális periódus: | 4,84 év |
| Közepes anomália: | 151,06° |
| Inklináció: | 1,14° |
| Felszálló csomó hossza: | 324,18° |
| Perihélium szöge: | 107,96° |
| Holdak: | Dactyl (hold) |
| Fizikai tulajdonságok | |
| Méret: | 32 km |
| Átlagos sűrűség: | 2,6 g/cm³ |
| Forgási periódus: | 4,63 óra |
| Abszolút fényesség: | 9,94 magnitúdó |
A 243 Ida aszteroida a Kisbolygóövben. 1884. szeptember 29-én fedezte fel Johann Palisa Bécsben. Az első aszteroida, amelyről fölfedezték, hogy holdja van (a Dactyl). Az öv harmadik legnagyobb objektuma. A Galileo űrszonda 1993. augusztus 28-án elrepült mellette.
Holdja [szerkesztés]
A Galileo űrszonda 1993. augusztus 28-án fényképezte le. 1994. február 17-én a visszaküldött fényképeken fedezték fel a holdat. Kezdeti jelzése S/1993 (243) 1 volt.
A Dactyl átmérője 1,4 km, 1,54 nap alatt kerüli meg az Idát, 108 km átlagos távolságban, 9°-os elhajlással az Ida egyenlítői síkjához képest. A hold pályája nem pontosan ismert, mert a Galileo űrszonda majdnem a pályasíkban repült el mellettük.
Még nem tisztázódott a Dactyl eredete. A két fő elmélet szerint az Idával egyszerre jött létre, vagy egy későbbi becsapódás során keletkezett. Mindkét elméletnek vannak hiányosságai.
Fizikai tulajdonságai [szerkesztés]
Az Ida szabálytalan (krumpli) alakú. Átmérője 32 km, forgásideje 4,63 óra, sűrűsége 2,2-2,9 g/cm³.
Forrás [szerkesztés]
|
||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||
