243 Ida

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
243 Ida
243 ida.jpg
A 243 Ida, tőle jobbra apró holdja, a Dactyl.
Felfedezése
Felfedező: Johann Palisa
Felfedezés ideje: 1884. szeptember 29.
Kategória: Kisbolygóöv
Pályaadatok
Aphélium távolsága: 2,99 CsE
Perihélium távolsága: 2.73 CsE
Fél nagytengely: 2,86 CsE
Pálya excentricitása: 0,04569
Orbitális periódus: 4,84 év
Közepes anomália: 151,06°
Inklináció: 1,14°
Felszálló csomó hossza: 324,18°
Perihélium szöge: 107,96°
Holdak: Dactyl (hold)
Fizikai tulajdonságok
Méret: 32 km
Átlagos sűrűség: 2,6 g/cm³
Forgási periódus: 4,63 óra
Abszolút fényesség: 9,94 magnitúdó

A 243 Ida aszteroida a Kisbolygóövben. 1884. szeptember 29-én fedezte fel Johann Palisa Bécsben. Az első aszteroida, amelyről fölfedezték, hogy holdja van (a Dactyl). Az öv harmadik legnagyobb objektuma. A Galileo űrszonda 1993. augusztus 28-án elrepült mellette.

Holdja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Galileo űrszonda 1993. augusztus 28-án fényképezte le. 1994. február 17-én a visszaküldött fényképeken fedezték fel a holdat. Kezdeti jelzése S/1993 (243) 1 volt.

A Dactyl átmérője 1,4 km, 1,54 nap alatt kerüli meg az Idát, 108 km átlagos távolságban, 9°-os elhajlással az Ida egyenlítői síkjához képest. A hold pályája nem pontosan ismert, mert a Galileo űrszonda majdnem a pályasíkban repült el mellettük.

Még nem tisztázódott a Dactyl eredete. A két fő elmélet szerint az Idával egyszerre jött létre, vagy egy későbbi becsapódás során keletkezett. Mindkét elméletnek vannak hiányosságai.

Fizikai tulajdonságai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Ida szabálytalan (krumpli) alakú. Átmérője 32 km, forgásideje 4,63 óra, sűrűsége 2,2-2,9 g/cm³.

Az Ida kisbolygó kráterezett felszíne

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz 243 Ida témájú médiaállományokat.