Mariner–10

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mariner–10
Mariner10.gif

Ország  Amerikai Egyesült Államok
Űrügynökség NASA
Küldetés típusa elrepülés
Küldetés
Célégitest Vénusz, Merkúr
Indítás dátuma 1973. november 3.
Indítás helye Cape Canaveral Űrközpont 36. indítóállás
Megérkezés 1974. február 5. (Vénusz)
1974. március 29. (Merkúr)
Az űrszonda
Tömeg 533,6 kg
Pálya Nap körüli

Mariner–10 az amerikai Mariner-program tizedik űrszondája.

Küldetés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Mariner-program 7. sikeresen végrehajtott küldetése. Cél a Vénusz és a Merkúr bolygó kutatása.

Első űreszköz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jellemzői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Mariner űrszondákat a NASA Jet Propulsion Laboratoryumában fejlesztették, irányításával építették. Üzemeltette a NASA és a Office Space Science and Applications (OSSA) .

Megnevezései: Mariner–10; Mariner Vénusz Merkúr 1973; COSPAR:1973 - 085A. Kódszáma: 6919.

1973. november 3-án Floridából, a Cape Canaveral (KSC) Kennedy Űrközpontból, a LC–36B (LC–Launch Complex) jelű indítóállványról egy Atlas Centaur D-1AR (SLV- 3D) hordozórakétával emelkedett a magasba. Az Atlasz rakétafokozat kiégése után a Centaur fokozat gyorsította fel az űrszondát a második kozmikus sebességre, hogy a Vénusz-Merkúr közelébe kerülhessen.

Három tengelyesen, giroszkóppokkal forgás-stabilizált űreszköz. A szonda vonatkozási pontjai a Nap és a Canopus csillag volt. Alakja nyolcszögletű hasáb, átmérője 1,384, magassága 457, kibontott állapotú magassága 3,7 méter. Magnézium-ötvözetből készült a ház és a műszerek többsége. Energia biztosítása érdekében a hasáb oldalaihoz (tetejére) 2 napelemtáblát (2x269 x 97 centiméter; 14 742 napelem; 5,1 négyzetméter) szereltek. A napelemek fesztávja 6,89 méter. Éjszakai (földárnyék) energia ellátását nikkel-kadmium akkumulátorok biztosították. Rendelkezett kőrsugárzó rúdantennával (2,85 méter) és parabola antennával, melynek átmérője 1,37 méter. Kezdeti tömeg 526, a hidrazinos hideg gázfúvókák pályamódosítást segítő hajtóanyag mennyisége 30, tudományos műszereinek tömege 79,4 kilogramm. Pályamódosításhoz nitrogén gázfúvókák álltak rendelkezésre. Az alkalmazott számítógép 512 szavas memóriával fokozta a földi parancsok végrehajtását.

1974. február 5-én 5769 kilométerre megközelítette a Vénuszt, ahol eleinte 42 másodpercenként készített felvételeket (ezek voltak az első közelképek) . Összesen 4165 felvételt készített. Március 16-án pályakorrekció mellett felhasználva a Vénusz bolygó gravitációs terét, elindult a Merkúr felé. A Merkúrt első alkalommal 1974. március 29-én, a felszíntől 740 kilométer magasságban közelítette meg. 616 nagy felbontású és több száz kis felbontású felvételt készített. Az alkalmazott pályakorrekció biztosította, hogy két Merkúr-év elteltével az űreszköz újabb vizsgálatokat végezhessen. A második találkozóra 1974. szeptember 21-én került sor, amikor 47 958 kilométer távolságban történt az elrepülés. A találkozón 500 felvétel készült. Újabb pályakorrekcióval két Merkúr-év elteltével 1975. március 16-án az űreszköz újabb vizsgálatokat végezhetett, 328 kilométer távolságból. Feltérképezte a bolygó felszínének 45%-át.

1975. március 24-én megszakadt a kapcsolat.

Műszerek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Airglow Ultraviolet Spectrometer - ultraibolya sugárzás mérő
  • tv-kamerák
  • Charged Particle Telescope - töltött részecske teleszkóp
  • Occultation Ultraviolet Spectrometer - ultraibolya-sugárzás spektrométer
  • magnetométerek
  • Infrared Radiometer - infravörös sugárzás mérő
  • Plasma Science - plazmavizsgáló

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyar oldalak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külföldi oldalak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Mariner-program. astronautix.com. (Hozzáférés: 2014. február 21.)
  • Mariner–9. nasa.gov. (Hozzáférés: 2014. február 21.)
  • Mariner–9. lib.cas.cz. (Hozzáférés: 2014. február 21.)

Elődje:
Mariner–9

Mariner-program
1962–1973

Utódja:
Program vége