Iapetus (hold)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Iapetus
Iapetus as seen by the Cassini probe - 20071008.jpg
Az Iapetus a Cassini űrszonda felvételén (2007 szeptember)
Felfedezése
Felfedező: G. D. Cassini
Felfedezés ideje: 1671. október 25.
Pályaadatok
Fél nagytengely: 3 561 300 km
Pálya excentricitása: 0,0286125
Keringési periódus: 79,3215 nap
Inklináció: 15,47° (a Szaturnusz egyenlítőjéhez)
Anyabolygó: Szaturnusz
Fizikai tulajdonságok
Méret: 1494,8×1424,8 km
Átlagos sugár: 735,60 ± 3 km
Felszín területe: 6 700 0000 km²
Tömeg: 1,6×1021 kg
Átlagos sűrűség: 1,0830±0,0066 g/cm³
Felszíni gravitáció az Egyenlítőnél: 0,223 m/s² (0,0113 g)
Szökési sebesség: 0,572 (860,4 km/h)
Forgási periódus: szinkron
Forgási sebesség: 79,3215 d
Tengelyferdeség:
Albedó: 10,05-0,5
Felszíni hőm.:
    
min átl. max

A Iapetus a Szaturnusz 17. holdja: 3 561 300 km-re kering a bolygó körül. A harmadik legnagyobb szaturnuszhold: 1436 km közepes átmérőjű. Tömege 1,88·1021 kg, sűrűsége 1,27 g/cm³; elképzelhető, hogy a magja körül tiszta jég van. 1671. október 25-én fedezte föl Giovanni Domenico Cassini. Egyedi égitest, nemcsak összetétele, hanem más miatt is; egyik fele vakítóan fényes, másik koromfekete. Erősen kráterezett.

Felfedezésének története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Amikor Giovanni Cassini először felfedezte a Iapetus-t 1671-ben, csak a fényes oldalát tudta megfigyelni. Először a NASA Voyager-2 szondája 1981. augusztus 22-én repült el a Iapetus mellett, meglehetősen nagy távolságra, 966 000 km-re. A szonda kamerái néhány részletet felderítettek a sötét oldalról, a fényes oldalról pedig megállapították, hogy jégből áll és erősen kráterezett.

Fizikai jellemzők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Legfeltűnőbb tulajdonsága, hogy egyik fele, ami a pálya haladási irányába néz, fekete, mint az aszfalt, a másik irányban lévő oldala olyan világos, mint a . A tudósok egyetértenek abban, hogy a haladási irányban lévő oldala simára söpörhette az ott keringő sötétebb anyagot (ami talán a Phoebe-ről származott). Világos fele több mint ötször olyan fényes, mint a másik.

Pályája majdnem kör alakú, a Szaturnuszhoz képest hajlott. Kötött keringésű.

A Iapetus valószínűleg melegebb, mint bármely más hold felszíne a szaturnuszi rendszerben, mivel a sötét felszíne a rá eső napfény nagy részét elnyeli. Ezen kívül a Iapetus lassan kering a Szaturnusz körül (79 nap alatt tesz meg egy kört), így hosszú ideje van elnyelni a napfényt és felmelegedni.

Neve[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Iapetus egy titán a görög mitológiában.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Iapetus (hold) témájú médiaállományokat.

Lábjegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]