Iapetus (hold)
 Az Iapetus a Cassini űrszonda felvételén (2007 szeptember) |
|||||||
| Felfedezése | |||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Felfedező: | G. D. Cassini | ||||||
| Felfedezés ideje: | 1671. október 25. | ||||||
| Pályaadatok | |||||||
| Fél nagytengely: | 3 561 300 km | ||||||
| Pálya excentricitása: | 0,0286125 | ||||||
| Keringési periódus: | 79,3215 nap | ||||||
| Inklináció: | 15,47° (a Szaturnusz egyenlítőjéhez) | ||||||
| Anyabolygó: | Szaturnusz | ||||||
| Fizikai tulajdonságok | |||||||
| Méret: | 1494,8×1424,8 km | ||||||
| Átlagos sugár: | 735,60 ± 3 km | ||||||
| Felszín területe: | 6 700 0000 km² | ||||||
| Tömeg: | 1,6×1021 kg | ||||||
| Átlagos sűrűség: | 1,0830±0,0066 g/cm³ | ||||||
| Felszíni gravitáció az Egyenlítőnél: | 0,223 m/s² (0,0113 g) | ||||||
| Szökési sebesség: | 0,572 (860,4 km/h) | ||||||
| Forgási periódus: | szinkron | ||||||
| Forgási sebesség: | 79,3215 d | ||||||
| Tengelyferdeség: | 0° | ||||||
| Albedó: | 10,05-0,5 | ||||||
| Felszíni hőm.: |
|
||||||
A Iapetus a Szaturnusz 17. holdja: 3 561 300 km-re kering a bolygó körül. A harmadik legnagyobb szaturnuszhold: 1436 km közepes átmérőjű. Tömege 1,88·1021 kg, sűrűsége 1,27 g/cm³; elképzelhető, hogy a magja körül tiszta jég van. 1671. október 25-én fedezte föl Giovanni Domenico Cassini. Egyedi égitest, nemcsak összetétele, hanem más miatt is; egyik fele vakítóan fényes, másik koromfekete. Erősen kráterezett.
Tartalomjegyzék |
Felfedezésének története [szerkesztés]
Amikor Giovanni Cassini először felfedezte a Iapetus-t 1671-ben, csak a fényes oldalát tudta megfigyelni. Először a NASA Voyager-2 szondája 1981. augusztus 22-én repült el a Iapetus mellett, meglehetősen nagy távolságra, 966 000 km-re. A szonda kamerái néhány részletet felderítettek a sötét oldalról, a fényes oldalról pedig megállapították, hogy jégből áll és erősen kráterezett.
Fizikai jellemzők [szerkesztés]
Legfeltűnőbb tulajdonsága, hogy egyik fele, ami a pálya haladási irányába néz, fekete, mint az aszfalt, a másik irányban lévő oldala olyan világos, mint a hó. A tudósok egyetértenek abban, hogy a haladási irányban lévő oldala simára söpörhette az ott keringő sötétebb anyagot (ami talán a Phoebe-ről származott). Világos fele több mint ötször olyan fényes, mint a másik.
Pályája majdnem kör alakú, a Szaturnuszhoz képest hajlott. Kötött keringésű.
A Iapetus valószínűleg melegebb, mint bármely más hold felszíne a szaturnuszi rendszerben, mivel a sötét felszíne a rá eső napfény nagy részét elnyeli. Ezen kívül a Iapetus lassan kering a Szaturnusz körül (79 nap alatt tesz meg egy kört), így hosszú ideje van elnyelni a napfényt és felmelegedni.
Neve [szerkesztés]
Iapetus egy titán a görög mitológiában.
Lásd még [szerkesztés]
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Lábjegyzetek [szerkesztés]
|
|||||||||||
|
||||||||||||||||||||
