Hyperion

|
| Felfedezése |
| Felfedező: |
W. C. Bond, G. P. Bond és W. Lassell |
| Felfedezés ideje: |
1848. szeptember 16. |
| Pályaadatok |
| Fél nagytengely: |
1 481 100 km |
| Pálya excentricitása: |
0,1230061 |
| Keringési periódus: |
21,27661 nap |
| Inklináció: |
0,43° (a Szaturnusz egyenlítőjéhez) |
| Anyabolygó: |
Szaturnusz |
| Fizikai tulajdonságok |
| Méret: |
360×280×225 km |
| Tömeg: |
8 × 1017 kg |
| Átlagos sűrűség: |
0,5667 ± 0,1025 g/cm³ |
| Felszíni gravitáció az Egyenlítőnél: |
0,017-0,021 m/s² |
| Szökési sebesség: |
45-99 m/s (860,4 km/h) |
| Forgási periódus: |
kaotikus |
| Albedó: |
0,3 |
Felszíni hőm.:
|
|
A Hyperion a Szaturnusz 286 km-es, vöröses, sűrűn kráterezett, csuszamlásokkal tarkított holdja. Anyabolygójától 1 481 100 km-re kering, tömege 1,77·1019 kg. William Bond és George Bond amerikai csillagászok, és tőlük függetlenül William Lassell angol csillagász fedezte fel 1848-ban. A Naprendszer legnagyobb szabálytalan alakú holdja. Alakja valószínűleg meteorbecsapódás következtében alakult ki, melynek során tömege egy részét elvesztette. Albedója 0,3, tehát erősen szennyezett. Nevét a görög mitológia egyik titánja után kapta.
A közelebbi Titán holddal dinamikus rezonanciában van: a Titán négy keringést tesz, mialatt a Hyperion hármat. A Titán nagyobb tömege folytán ráncigálja a Hyperiont, ami ennek következtében meglehetősen excentrikus pályán halad.
A másik érdekesség a hold meglehetősen szabálytalan „krumpli” alakja (360×280×225 km), a Naprendszerben ez a legnagyobb szabálytalan alakú hold.
Sűrűsége csak fele a vízének, amiből arra lehet következtetni, hogy belsejében üregek találhatók.
Alakjából és pályájából következően nincs állandó forgástengelye és forgási periódusa. A Naprendszer minden más égitestjétől eltérően a hold keringése kaotikus, melynek jellemzői havonta változhatnak. Elméleti számítások szerint a hold akár több ezer évig foroghat stabilan, amit szintén több ezer éves szabálytalan forgási időszak követ, és megjósolhatatlan, hogy éppen melyik állapotában van.
Források, külső hivatkozások [szerkesztés]