Vita:Naprendszer

Ezt a szócikket jelölték a kezdőlapra 2019. május 13. és 2019. május 16. közé. Írd le véleményed!

---

A(z) Naprendszer egyike a kiemelt szócikkeknek, a Wikipédia legjobbjai közé tartozik.
A közösség szavazta meg kiemeltnek a kiemelt státuszáról szóló szavazáson.
Ha úgy érzed, tudnál javítani rajta, bátran tedd meg.

---

Ez a szócikk szerintünk jelenleg a legjobb magyar nyelvű online összefoglaló a témájában, nem találtunk nála jobb weblapot.
Ha szerinted nem a legjobb, írd le, miért nem, távolítsd el a sablont, és vedd ki a cikket a listából.

---

Ez a szócikk 2011. január 10. és 2011. január 13. (ajánló), valamint 2015. április 23. és 2015. április 26. (ajánló) között
szerepelt a kezdőlapon.

---

A Wikipédia:Tudakozó archívuma tartalmaz egy vagy több, e szócikk témájába vágó kérdést és választ.
Kattints ide, ha meg szeretnéd tekinteni azokat a lapokat, ahol ilyen kérdés található.

---

A szócikk megfelelő nyelvű párjai kiemeltek lettek az angol, afrikaans, indonéz, koreai, szlovák, svéd, thai, török és urdu Wikipédián,
az onnan származó információkkal érdemes lehet kibővíteni a magyar lapot.

---

Mérföldkövek a cikk életútján

Dátum(ok: tól/ig)	Esemény	Eredmény
2009. december 27. – 2010. január 17. (változások)	Jelölték kiemelt szócikknek	Megkapta a kiemelt státuszt
Jelenlegi státusza: kezdőlapra jelölt szócikk

Ez a szócikk témája miatt a Csillagászati műhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Kitüntetett Ez a szócikk kitüntetett besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. Nélkülözhetetlen Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: Szajci (vita), értékelés dátuma: 2010. január 17.

Csillagászati szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Fordítás

Üdv mindenkinek. Én új vagyok itt, de belelendülök a melóba. Elkezdtem fordítani az oldalt angolról. Házim sajnos van bőven úgyhogy időpontot nem tudok mondani hogy mikor készül el, de igyekszem. UED77 2004 május 8, 06:14 (CEST)

Örülök, ha csinálod. Pár hasznos dolgot leírtam a Vita:Csillagászat oldalon. Remélem hasznodra lesz. -- Harp 2004 május 8, 13:06 (CEST)

Nem tölti le a feltöltött képet (Kép:Image Solar system.jpg). Miért? --Gnomon 2004 április 2, 10:56 (CEST)

Nem tudom, mindenesetre létrehoztam egy Solar_system.jpg-t a Te szövegeddel.Harp 2004 április 2, 13:03 (CEST)

Hold címszavak hogyan?

Szerintem a holdakat nem biztos, hogy itt kellene felsorolni, vagy legalább nem egymás alatt, rengeteg helyet foglal és nem áttekinthető. Az angol oldal megoldása jobban tetszik nekem, nem sorolje fel ezen az oldalon a holdakat. Célszerű lenne talán egy A Naprendszer holdjainak listája címmel cikket létrehozni. Vagy mint az angolban egy természetes hold címszót. Sajnos a hold szóra valószínűleg egyértelmüsítő lap kell majd talán így Hold (Földé), Hold (bolygóé). Sajnos jobb ötleteim nincsenek. Harp 2004 április 2, 13:03 (CEST)

+Hold (mértékegység)

Egyetértek, hogy a holdak túl áttekinthetetlenné teszik. A napr.holdjaival is. A természetes hold furcsának tűnik. A Hold mindenképp egyért lesz, és szerintem nem kell minden holdnak "hold" címszó, hiszen van nevük. Amelyiknek nincs, annak meg talán nem is kell külön címszó, befér a bolygója mellé. (Bár lehet, a többinek sem kell, nincs olyan sok adat a holdakról, gondolom én.) --grin 2004 április 2, 23:10 (CEST)

A Holdak nevei vagy mitológiai alakok, vagy színmű hősők nevei, így szerintem más szócikkeket is generálhatnak. A holdak áthelyezésével egyetértek. --Gnomon 2004 április 5, 12:49 (CEST)

A Hold nagybetűvel tulajdonnév, a Föld holdja és csak egy van belőle, míg a hold az köznév és az összes bolygó körül keringő nagyobb természetes égitestet jelenti. Az egyértelműsítést a nagybetű/kisbetű jelenti a Hold/hold Föld/föld Nap/nap szavaknál ezért a "Hold (Földé), Hold (bolygóé)" megoldás egyszerűen rossz lenne, mert az egyik Hold a másik meg csak hold.– Akitlosz ^vita 2010. szeptember 29., 21:16 (CEST)

Plútó

A bolygók fejezetben: "A 2006. augusztus 24-i döntés szerint..." Ki döntött? Milyen alkalomból? Kik értettek vele egyet? Ezt egy kicsit jobban ki kellene fejteni!--Burumbátor ^társalgó 2006. augusztus 25., 07:45 (CEST)

Nemzetközi Csillagászati Egyesület : IAU (ha jól emlékszem - akkor vitatkoztunk róla).

Más: van műhold és van hold, szerintem sem kell ez utóbbihoz a természetes. A holdakat a Holdak kategóriában lehet összegyűjteni, talán emg is van már ez a kat. Hiányolom a szócikkből az aszteroida-övet.--Mazarin 2007. április 10., 10:05 (CEST)

Én azért beraknám a Plútót is, fejezetként, a Neptunusz mögé, akkor is, ha már nem bolygó, a sztori megéri. – KGyST ^vita 2009. október 18., 21:59 (CEST)

Bolygórendszer

Amelyik nem a mi Naprendszerünk, arra szerencsésebb a bolygórendszer szó alkalmazása. – KGyST ^vita 2008. február 12., 10:54 (CET)

Ravasz kérdés... a bevezetőben ez áll: "A Naprendszer a Nap gravitációja által egyben tartott csillagrendszer, egyike a Tejútrendszer sok milliárd naprendszerének, amely a galaxisunk Orion spirálkarjának külső harmadában helyezkedik el. Jelen szócikk ezzel a konkrét naprendszerrel foglalkozik." Szerintem kéne, hogy legyen egy szócikk a naprendszerről, mint olyanról, tehát nem a mi Naprendszerünkről, hanem egy átfogó cikk arról, mi a naprendszer, milyen naprendszerek vannak, stb. Nagyon zavaró, hogy a naprendszer (amiből több is van) és a Naprendszer (a mi Naprendszerünk) nem ugyanaz, de ugyanazt a szót használják rá. Szerintem is jobb lenne a "bolygórendszer" szó, de az meg átirányít ebbe a szócikkbe, ezzel kéne valamit csinálni. Aki ért hozzá, nem írna egy szócikket a bolygórendszerről/naprendszerről, tehát nem a mi Naprendszerünkről? – Szipucsu ^vita 2009. október 17., 23:27 (CEST)

en:Planetery system, ebből ki lehet indulni. Nagyon fontos lenne a kettő elkülönítése, nagyon nem mindegy, melyikről beszélünk. --Lord Sólyom^{Kössé' belém} "Natura nostra infernus est" 2009. október 17., 23:32 (CEST)

Nekem is nagy dilemma a dolog, mielőtt befejeződne a cikk feljavítása, valahogy dűlőre kell jutni a dolgot illetően, szerintem az angol sem jó elvi alap. Elvileg az a különbség, hogy ha nagybetűsen írjuk (Naprendszer), akkor a mienkről van szó, ha kisbetűsen (naprendszer), akkor egy bármilyen másik rendszerről. Van a bolygórendszer, ami viszont csak a bolygókról szól, szó nincs benne üstökösökről, Oort-felhőről, stb. Van a csillagrendszer, ami elsősorban a csillagok kölcsönhatásáról szóló fogalom, amikor kettős, vagy többes csillagról van szó. Igazából jó lenne igazodni a csillagászati terminológiához is. Majd megkérdezem az MCSE-től is az álláspontot. Moonwalkr ^vita 2009. október 18. 12:08 (CEST)

Távolságok, áttekintő táblázat

Nagyon hiányolok ebből a cikkből egy összehasonlító táblázatot a bolygókról, méretek, távolság, stb – Dizni ^vita 2010. január 21., 16:48 (CET)

Remek ötlet volt, beszúrtam. Moonwalkr ^vita 2010. január 21., 21:25 (CET)

Egyéb érdekességek

Talán szüség lenne egy kis olvasgatásra ennek a fejeztnek a mostani formában való cikkbefoglalása előtt. Nagyon szépen elmondjuk ugyanis, hogy a hét napjai nevüket az égitestektől kapták, de azt nem mondjuk, hogy a névadás idején az égitestek az istenségek nevével voltak kapcsolatosak és hogy nem lehet-e talán inkább, hogy a napnevek a különböző pogány isteneknek imádatára való szentelésére vonatkoztak. Lehet-e talán, hogy a nevek saturday Szaturnusz a magvetés istene, mardi Mars a harc istene, venerdi Vénusz a szerelem istene, és jovedi, jeudi, vagy thursday Jupiterről (Iovi a birtokos esete) vagy a norman Thor az istenek apja imádatára való szentelésére emlékeztené a híveket? LouisBB ^vita 2010. március 3., 08:43 (CET)

Amennyire mitológiai és történeti ismereteim terjednek: nem. A római időkben kézenfekvő volt, hogy a hét ismert bolygó (közé számítva a Napot és a Holdat is) legyen a neve a hétnapos ciklus egyes napjainak, mivel a naptár egyébként is a csillagászati jelenségeken alapult. Rómában még az egyes hónapnevek istenekkel való kapcsolata is vitatott (lásd. maius és iunius hónapok). A napokat egyszerűen a kozmikus jelenségekhez kapcsolódó istenekről (vagyis az égitestekről) nevezték el, és nem a napokhoz kapcsolódó szakrális eseményekről. A középkorban nem is használták ezeket a neveket hivatalos dátumozásokhoz (lásd még itt). Egyébként elég elképzelhetetlennek tartom, hogy minden pénteken Jupiter-papot szenteltek volna. A Nap napja (dies Solis) nem a Napisten, hanem a Nap (égitest) napja. L András^pankuš→ 2010. május 30., 10:40 (CEST)

Visszatérve a tárgyra most konstatáltam, hogy cikkünknek A Naprendszer megismerésének története felyezete már kifejti, hogy a bolygók istenségektől kapták neveiket, ami ellentmond az utolsó cikk szakasz megfigyeléseinek, hogy a hét napjai neveiket a bolygók neveitől kapták; ennek logikája is megkérdőjelezhető lenne. Logikusabb feltételezni, hogy a bolygóknak és a hét napjainak neve közös eredetű. (a kettő közötti különbség hasonlít az emberiség elődjei problémájához: nem származtunk az emberszabásúaktól, de elődeink minden valószínűség szerint ugyanazok voltak). LouisBB ^vita 2010. június 9., 23:42 (CEST)

A napokat először a közismerten asztrológia-mániás (sőt az asztrológiát kitaláló) babiloniak nevezték el. Nem az istenekről, hanem a bolygókról. Amelyek történetesen istenek neveit viselték, illetve istenségek védnöksége alatt álltak. A görögök közvetlenül Babilonból vették át a bolygók neveit, csak átfordították saját isteneikre (például Istár = Aphrodité, Marduk = Zeusz, stb). De még a rómaiak is tisztában voltak azzal, hogy nem az istenekről, hanem az égitestekről kapták a nevüket a napok, különben nem Moon-day hanem Luna-day lenne a hétfő. Már csak azért is, mert a rómaiak megszemélyesített természeti isteneket imádtak, számukra az volt természetes, hogy tárgy→isten és nem fordítva. Tehát szerintem továbbra is: nem az istenek, hanem az égitestek neveiről kapták a napok a nevüket. Csak véletlen (illetve adott esetben természetes), hogy ezek megegyeznek egyes istenek neveivel. L András^pankuš→ 2010. június 10., 00:09 (CEST)

• Nem lenne-e csodálatos, hogy mi vallásunkkal kapcsolatos neveket adunk egyes napoknak (Karácsony, Húsvét, Pünkösd, és a többi) a babilóniak pedig az égen alig látható pontokról nevezzék el napjaikat? Ne velem próbálj vitázni, hanem a cikk A Naprendszer megismerésének története fejezetével. Nevezd meg a forrásaidat, ha van. Ha találsz forrást, akkor azzal vitázhatunk, de előbb a meglevő forrásokat kell meggyőzni. LouisBB ^vita 2010. június 12., 17:28 (CEST)

Dies solis, dies lunae, dies Martis, dies Mercurii, dies Jovis, dies Veneris, dies Saturni. (Isaac Asimov: A Hold tragédiája, 56-58.o., Kozmosz Kiadó, Budapest, 1979) - Orion 8 ^vita 2011. február 17., 23:21 (CET)

Érthetetlennek tűnő mondat

"Cassini kiszámította több más bolygó távolságát is, és a Szaturnusz távolságára a Naptól 2,57 milliárd km-es értéket kapott, ami elképzelhetetlenül nagynak számított akkoriban (a mai érték 1,42 milliárd km."

Nem értem, mi az, hogy mai érték. A bolygó egy megközelítően elliptikus pályán mozog, a távolság állandóan változik. Ennélfogva mai értékről csak akkor érdemes beszélni, ha készítünk egy sablont, ami valami csillagászati honlapról minden nap lelopná az aktuális értéket. Ha viszont nem erről, hanem egy átlagos távolságról van szó, akkor nem értem, hogy kapcsolódik ez az adat cassinihez. cassini ugyanis nem átlagos, hanem pillanatnyi távolságot mért. Megmagyarázná valaki? ♥♥♥ Γουββοσ Θιλοβούββοσ ✍ 2010. augusztus 7., 12:43 (CEST)

A mondatot én írtam be, de ez nem könnyíti meg a válaszadást. A "mai érték" persze nem szerencsés, ez "ma ismert érték", vagy "átlagos érték" is lehet (mindjárt átírom). Itt nem arról van szó, hogy Cassini nagy pontossággal meghatározta volna a Szaturnusz távolságát, hanem arról, hogy akkoriban azt gondolták, hogy a bolygók nagyságrendekkel közelebb vannak, ő pedig ehhez képest egy elképesztően nagy számmal állt elő. Itt ez a megállapítás számít. misibacsi*^üzenet 2010. augusztus 8., 17:59 (CEST)

Értem már. akkor tehát olyasmi kellene, hogy "Cassini kiszámította több más bolygó távolságát is, és a Szaturnusz távolságára a Naptól 2,57 milliárd km-es értéket kapott, ami ugyan elképzelhetetlenül nagynak számított akkoriban, de mai ismereteinknek nagyságrendileg megfelel (a Nap-szaturnusz távolság átlagos értéke a modern mérések/számítzások szerint 1.42 Md km)". ♥♥♥ Γουββοσ Θιλοβούββοσ ✍ 2010. augusztus 8., 18:24 (CEST)

Hiba

Hibát véteni... A cikk discéretes, ám egy apró javitást javasolnék: "A szamoszi Arisztarkhosz a Nap távolságának mérésével kísérletezett, és – bár bődületes hibát vétett – eredményként azt kapta, hogy a Nap sokkal nagyobb, mint a Föld, ezért valószínűleg nem a Nap kering a Föld körül, hanem fordítva." Hibát elkövetnek vagy csinálnak. A hibát elvéteni azt jelenti, hogy nem sikerült elkövetni... És mi lett volna a hiba? Hogy a Nap nagyobb a Földnél? Hát ezt elvétette, valóban nagyob... Üdv K.O. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 85.183.4.50 (vitalap | szerkesztései) 2011. január 27., 15:41

nem „elvétett” van ott, hanem „vétett”, az szerintem ugyanazt jelenti, mint a „hibázott” (ellenben a „bődületes” nem túl enciklopédikus fogalmazás, azt kiveszem…) Alensha 2011. január 27., 16:33 (CET)

Egyébként sem követett el semmiféle hibát, ellenkezőleg, a mérés elve és az abból levont következtetések is kifogástalanok. A mérés nem lett elég pontos. - Orion 8 ^vita 2012. február 14., 22:00 (CET)

A naprendszer...

A naprendszer 9 bolygóból ( ma már 8, mert:a Plútót 2006-tól már törpebolygónak nevezzük)áll. A Föld különleges bolygó, mert vizet találhatunk a felszínén, és élettől eleven bolygó. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője Kmartin (vitalap | szerkesztései) 2011. április 26., 18:15

Mit akartál ezzel mondani? Ezek nincsenek benne a cikkben? misibacsi*^üzenet 2011. április 26., 19:39 (CEST)

légy szíves magyarázd el, hogyan lehet Mars-Föld távolságot így számolni

Tisztelt Misibacsi! Ha egy forrás azt írja, hogy 1+1=3, akkor azt nem kell gondolkodás nélkül a wikire bemásolni. Amit visszaírtál az egy értelmetlen zagyvaság. Ha szerinted abból Mars-Föld távolságot lehet számolni, akkor légy szíves magyarázd el. És maradjunk ennél, mert forrást én is tudok hozni. Kondormari ^vita 2013. január 21., 07:14 (CET)

Tegnap én is néztem, hogy kiírottál egy információt a cikkről a Föld-Mars távolságmérésről, pedig az egyáltalán nem volt „hülyeség”, legfeljebb túlzott részletesség. A dolog értelme ott jelentkezik, hogy a Mars nem pontszerű fényforrás (a látszó átmérője 3,5 - 25" között változik) és a mérésnél nagyban megnöveli a hibahatárt, ha nem próbálunk meg egyetlen pontot mérni, hanem hol a bolygóperemet, hol a közepét vesszük célba. Ezért lehetett az, hogy Cassini és Richter (nem lévén korszerű távközlés) előre megállapodtak benne, hogy megpróbálnak egy kitüntetett pontot „belőni” (vélhetően a Syrtis Major lehetett ez a pont, mint leginkább feltűnő jellegzetesség. Amit Te hülyeségnek aposztrofáltál, az nem az 1+1=3 esete volt, hanem az az eset, hogy ugyan mindenki számára evidens, hogy a Pi értéke 3,14, de meg lehet adni több tizedes mélységben is. Utánanéztem és a források 99%-a valóban csak azt mondják, hogy a Mars parallaxisát mérték, az általam fentebb leírt részinformációt nem említi szinte senki, ellenben volt egy forrás, amelyik erre is kitért, ez alapján került az inkriminált mondat a cikkbe is. Ha a hasonlatnál maradunk, mindenki csak 3,14-ként emlegeti a Pi-t, és van valaki, aki veszi a fáradtságot és kiterjeszti a tizedesvessző után az értéket több tizedesig. Természetesen le lehet vágni egészen a „megszokott” két tizedesre az értéket, természetesen ki lehet gyomlálni minden plusz információt, de „hülyeségnek” bélyegezni azért nem biztos, hogy célszerű. Kivont kardokkal forgolódni pedig pláne nem.Moonwalkr ^vita 2013. január 21., 09:40 (CET)

Azon meg külön jót nevettem, hogy misibacsi is a Pi-vel magyaráz egy másik vitalapon, pedig még csak össze sem beszéltünk.Moonwalkr ^vita 2013. január 21., 09:47 (CET)

Szia. Köszi a magyarázatot. Amit írsz az már érthető, de szerintem az eredeti szövegből ezt nem lehetett megérteni. Írjad át légy szíves kedved szerint. Szívesen venném, ha a műhelyvitában is részt vennél. Kondormari ^vita 2013. január 21., 11:50 (CET)

gázfelhő≠molekulafelhő, összehúzódás ≠ összeroskadás

Kedves Kondormari!

Igazán örülök, hogy egy ilyen tettrekész szerkesztő jelent meg a csillagászati szekcióban. DE: kérlek ne szerkessz át mindent gondokodás nélkül. A molekulafelhőt átnevezted gázfelhőre. Valahol igazad van. De vajon ha valaki leírja, hogy az Ikarus 280 egy busz, vagy valaki leírja, hogy csuklós busz, akkor melyik a pontosabb? Ha rákattintottál volna a linkre (mivel ráadásul amit átírtál, kék volt, tehát hivatkozott valamire), akkor láthattad volna, hogy a HII régió azért HII, mert abban ionizált, azaz molekuláris állapotban van a gáz (és azért nem HI régió, mert abban atomi, azaz gáz formában van). Ugyanez igaz az összhúzódik/összeroskad párosra is. Mindkét esetben egy sokkal pontosabb, csillagászatban elterjedtebb fogalmat sikerült lebutítani.Moonwalkr ^vita 2013. január 21., 11:43 (CET)

Szia. Sajnos itt már nem értünk egyet. Nem gondolkodás nélkül írtam át, hanem emlékezetből. Beszéljük meg előbb a HII régiót. Sajnos a huwiki H II régió cikk úgy írja ahogy mondod. De rosszul írja. Hirtelen hivatkozásnak hozom az enwikit: H II regions are named for the large amount of ionised atomic hydrogen they contain, referred to as H II. Szerintem ezt jól javítottam át. Továbbá a hibás H II régió huwiki cikket javítani kellene. Egyetértesz?

Bocs, de én tényleg úgy emlékeztem, hogy HI atomos semleges, a HII meg atomos ionizált. Téged olvasva elbizonytalanodtam, ezért utána mentem, és úgy tűnik, hogy jól emlékeztem. Kondormari ^vita 2013. január 21., 12:00 (CET)

Neked volt igazad: a csillagkeletkezés molekulafelhő-> HII régió -> protocsillag -> csillag „idővonalon” halad, a HII régió cikk pedig feljavításra szorul, mert félrehet.Moonwalkr ^vita 2013. január 21., 13:31 (CET)

Akkor 1:1, mert a másikban meg neked volt igazad . Megbeszéljük az összehúzódás ≠ összeroskadás -t most, vagy ráér később? Kondormari ^vita 2013. január 21., 14:51 (CET)

Venus Express

Kis korrekció: a Venus Express űrszonda küldetése 2014-ben véget ért. Javítom a cikkben is. – Darkness ^vita 2019. július 12., 21:07 (CEST)

Föld szerű és törpebolygók térfogata

Valamit pontosítani kellene a föld-szerű bolygók és a törpebolygók összehasonlításának táblázatában, mert így nehezen értelmezhető, vagy könnyen félreérthető.

A pontos definiciókkal nem vagyok tisztában, de a következő állítások számomra ellentmondásosak látszanak:

• a törpebolygók térfogata a föld térfogatának negyede
• A Mars föld szerű bolygó, (nem törpebolygó)
  • A Mars térfogata a földéhez hasonló
• A Mars átmérője kb. fele a Földének
  • Azaz a Mars térfogata kb. nyolcada a Földének (köbös matematikai összefüggés)

UTF48^{kézfogó-握手会-handshake} 2023. április 20., 02:59 (CEST)

Sajnos elég régen bekerült már ez a táblázat a cikkbe, és nem lehet tudni, honnan lett véve, de kétségtelen, hogy a negyed térfogat nem igaz a törpebolygókra, 1% alattiak. Pontos infót nem találtam rá, de valahogy javítottam. Szaszicska ^vita 2023. április 21., 23:04 (CEST)