Kék üveggolyó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Eredeti képaláírás: "A Föld látképe, ahogy az Apollo–17 legénysége a Hold felé utazva látta. Eme transzlunáris fénykép a Földközi-tengertől egészen az Antarktisz déli jégsapkájáig mutatja bolygónkat. Ez volt az első alkalom, amikor az Apollo röppályája lehetővé tette a déli jégsapka fotózását. Megfigyelhető a Déli félgömb fölött csoportosuló sűrű felhőzet. Afrika közel egész partvonala tisztán látható. Az Arab-félsziget Afrika északkeleti sarkánál látható. Nagyjából a kép közepén látható Madagaszkár szigete. Az ázsiai kontinens kelet felé fekszik, a látóhatáron túl."

A kék üveggolyó (angolul The Blue Marble) nevet kapta az a Földről készült híres fotó, melyet 1972. december 7-én készített az Apollo–17 űrhajó legénysége, körülbelül 45 000 kilométer (28 000 mérföld) távolságról.[1]

Ugyanezt a nevet viseli a NASA 2002-ben készült modern nagy felbontású képsorozata: a képeket a Terra műhold négy hónapon keresztül készítette és a végeredmény egy olyan kompozit fotó lett mely bolygónkat 1 km2/pixel részletességgel jeleníti meg.

A fénykép[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1972. december 7-én készítették az Apollo–17 űrhajósai a fényképet.[2] A fotó azon kevesek egyike, melyen a Földet teljesen megvilágítja a Nap fénye: a készítés időpontjában az űrhajó mögül sütött így adva a kiváló fényviszonyt. A napfény és a Föld légköre miatt az űrhajósok üveggolyóként látták a bolygót - innen adódik a névválasztás.

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az űrhajó aktuális helyzetéből adódóan az eredeti fénykép az Északi-sarkkal lefelé készült[3][4]

A fénykép 1972. december 7-én 10:39-kor (EKV szerint), körülbelül a felszállás után 5 óra 6 perccel készült,[5] illetve nagyjából 1 óra 54 perccel azután, hogy az űrhajó elhagyta a parkoló keringését a Föld körül és megkezdte a Hold felé tartó pályáját. Az Apollo 17 5:33-kor (EKV) került fellövésre, így az űrutazás első néhány órájában Afrikában már nappali világosság honolt. A decemberi napforduló közeledte miatt az Antarktisz szintén meg volt világítva.

A fénykép hivatalos elnevezése AS17-148-22727 (az AS17-148-22726-os fotó közel ugyanolyan mint a híressé vált 22727-es kép, így ezt a változatot is gyakran használják). A fotográfus egy 70-milliméteres Hasselblad kamerát használt, 80-milliméteres optikával.[6]

A NASA hivatalosan az egész Apollo–17 legénységet nevezi meg a kép készítőjének — Eugene Cernan, Ronald Evans és Jack Schmitt —, mivel mindannyian fotóztak a fedélzeti Hasselblad kamerával. A küldetés végén sem derült ki illetve máig nem ismert olyan egyértelmű bizonyíték amely felfedné a fotós kilétét, de Jack Schmitt az egyik lehetséges személy.[2][7]

Az Apollo–17 volt az utolsó emberi Hold-küldetés. Azóta senki nem járt olyan távolságban, hogy a Kék üveggolyóhoz hasonló egész alakos képet készítsen a Földről.

A Kék üveggolyó volt az első tiszta felvétel a megvilágított bolygó arcáról. Megjelenése az 1970-es évek környezetvédelmi aktivizmusának idejében szinte lavinát indított el: sokan a Föld törékenységét, sebezhetőségét és magányos elszigeteltségét látták benne. Mike Gentry, a NASA levéltárosa szerint a Kék üveggolyó az emberi történelem leggyakrabban másolt fényképe.[2]

A fénykép eredetileg fejjel lefelé készült el: az északi sark délen, a déli sark pedig északon látható. A feldolgozás és kiadás során a képet megfordították.[3][4]

Az űrholdak által készített képsorozatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2002-ben a NASA kiadott egy átfogó képgyűjteményt, mely azonnali fogyasztásra és további feldolgozásra is alkalmas képeket tartalmazott a Kék üveggömbről.[8] Megjelenésekor 1 km2/pixel felbontásával ez volt az ingyenesen elérhető és továbbadható legrészletesebb képsorozat[9] mely nem igényelt olyan plusz munkát, mint a felhőréteg eltüntetése és a hiányzó részek elfedése vagy speciális adatformátumok értelmezését. A gyűjteménybe tartoznak még a kisebb felbontásokban elérhető kézi rajzolású felhőzet, vagy az "éjszakai fények" változat.

A kiadás nagyon jó visszhangot kapott, így 2005-ben elkészült a következő változat, Kék Üveggolyó: Következő Generáció címmel. kapta. Ez a verzió már feldolgozásra került egy automatikus "elkülönítési" rendszerrel, mely lehetővé tette a teljesen felhőmentes bolygó havi szintű változásainak megjelenítését. A kiadás még nagyobb, 500 m2/pixel felbontással készült.[10] Az első kiadás kényszerűségből még nem tartalmazott olyan képeket, mely Föld féltekéinek időszakos hó és vegetatív felületét jelenítette volna meg, de ez az új változat már képes volt hatékonyan modellezni az évszakok váltakozását.

Ezt a kiadást számos interaktív megjelenítő használta fel, mint például a PS3-ra írt zenei vizualizációs program is.[11][12] A Supreme Ruler 2010 számítógépes stratégiai játék az NASA eredeti Kék üveggolyó képeit használta fel térképenek mintázataihoz, illetve a játék második részének (Supreme Ruler 2020) a világtérképei a Következő Generáció 500 m2/pixel részletességű képeiből készültek.[13]

A kék üveggolyó kifejezés további előfordulásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A későbbi hasonló képek (beleértve a nagy felbontású képeket) szintén a "kék üveggolyó" becenevet kapták. A "kék üveggolyó", mint kifejezést (a képpel együtt) gyakran használják környezetvédelmi szervezetek, hogy felhívják az emberek figyelmét a környezetvédelem fontosságára. 1974 és 1983 között Amerikában futott egy gyermekeknek szóló televízióprogram, mely a Nagy kék üveggolyó nevet viselte.

A Nintendo népszerű Earthbound játéksorozatának Mother kiadása szintén a kék üveggolyót használja fel a logójában.[14]

A NASA által összeállított Kék üveggolyó képek:
bal oldal: 2001., jobb oldal: 2002.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. History of the Blue Marble. Earth Observatory. NASA. (Hozzáférés: 2012. április 28.)
  2. ^ a b c Apollo 17: The Blue Marble. ehartwell.com, 2007. április 25. (Hozzáférés: 2008. január 18.)
  3. ^ a b Worth a thousand worlds”, Geek Trivia, TechRepublic, 2005. december 6.. [2012. december 11-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2007. április 22.) 
  4. ^ a b Apollo 17: The Blue Marble - Photo Timeline
  5. Apollo 17 Image Library. Apollo 17 Multimedia. NASA. (Hozzáférés: 2007. április 29.)
  6. NASA Mapping Sciences Branch. Apollo 17 Index: 70 mm, 35 mm, and 16 mm Photographs, 88. PDF. o (1974. május 1.) 
  7. Apollo 17: The Blue Marble - InfoDabble
  8. http://earthobservatory.nasa.gov/Features/BlueMarble/BlueMarble_2002.php
  9. http://www.imagico.de/pov/earth1.html
  10. http://earthobservatory.nasa.gov/Newsroom/BlueMarble/bmng.pdf
  11. Gamasutra - Special: Q-Games On PS3's 'Gaia' Music Visualizer
  12. http://earthobservatory.nasa.gov/Newsroom/BlueMarble/
  13. http://www.gamezone.com/news/02_08_08_11_00AM.htm
  14. A játék angol nyelvű ismertetője a Giantbomb.com weboldalon. (Hozzáférés: 2009. november 17.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kék üveggolyó témájú médiaállományokat.
  • BlueMarbles.org Projekt: a World Ocean Day 2010 illetve Jacques Cousteau születésének 100. évfordulójának megünneplése: http://www.bluemarbles.org

Az 1972-es fénykép[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A NASA 2002-es és 2005-ös fényképei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a The Blue Marble című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.