A Föld szférái

A Föld belső szerkezete

A Föld szférái, azaz a Föld magja, illetve a légkör és a világűr határa között lévő tér felosztása sávokra egy képzeletbeli vonal mentén.

A geofizikusok úgy vélik, hogy a Föld belső szerkezete már bolygónk életének korai szakaszában kialakult, de azt pontosabban megismerni csak a XX. században kezdtük. A nehézségi erő, a földmágnesesség és a földrengéshullámok vizsgálata jelentősen bővítette ismereteinket. Ezekből tudjuk, hogy a Föld jó közelítéssel gömbhéjas felépítésű. Ezek a héjak az ún. geoszférák – a név a görög gea (föld), és szféra (burok) szavakból származik. A Föld gömbhéjait két nagy csoportra – külső és belső szférákra – osztjuk aszerint, hogy mozgásaikat döntően a napsugárzás vagy a Föld belső melege okozza-e. A szomszédos szférák anyagi összetétele többnyire jelentősen különbözik.

Külső szférák

• Magnetoszféra (Földi mágneses mező)
• Atmoszféra
  • Exoszféra
  • Termoszféra
  • Mezoszféra
  • Sztratoszféra
  • Troposzféra
• Hidroszféra
• Bioszféra

Belső szférák

• A földkéreg a legkülső, szilárd halmazállapotú gömbhéj, bolygónk tömegének mindössze 1%-a. A szárazföldek alatt 30–70 km vastag – felül gránitos, alatta bazaltos. Az óceánok alatt csak 5–8 km-es bazaltréteg van.
  • Litoszféra a földkéreg és a földköpeny vele együtt mozgó, felső részének összefoglaló neve. Alsó határa kb. 100–150 km mélyen van.
• A köpenyt felső köpenyre, asztenoszférára (410 km-ig) átmeneti zónára (670–680 km-ig) és alsó köpenyre osztjuk. Alsó határa kb. 2891 km mélyen van. Lefelé haladva fémtartalma növekszik, és a felső részén szilikátokban gazdag.
• A földmagot időnként vas-nikkel, avagy NiFe-magnak is nevezik, mivel a jelenlegi elképzelések szerint főleg a vas és a nikkel szulfidjaiból áll. Két gömbhéja a:
  • külső mag, ami folyékony halmazállapotúnak tekinthető. Vastagsága 1800 km, és felül a Gutenberg-felület határolja. Ezenkívül van még a
  • belső mag, ami szilárd. Felső határa a Lehmann-felület, és maga a mag 4700–5100 km mélyen húzódik.