William John Macquorn Rankine

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

William John Macquorn Rankine (Edinburgh, 1820. július 5.Glasgow, 1872. december 24.) skót mérnök, fizikus.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tanulmányait szülővárosában végezte 1836 és 1838 között, azonban az egyetemi záróvizsgáját nem tette le. Tanulmányainak végeztével Glasgowban tanár lett és ott mechanikát tanított. 1849-ben a Royal Society of Edinburgh, 1853-ban a londoni Royal Society tagja lett. 1857-ben megalapította az Institution of Civil Engineers of Scotlandot, melynek 1870-ig egyben első elnöke is volt. Azok a kutatásai, melyek nevét ismertté tették, a hőtanra és a motorok elméletére vonatkoznak. Munkáiban a mechanikai hőelmélettel és az energia megmaradásával is foglalkozik. Tudományos munkássága mellett zongorázott és költeményeket is írt, melyek 1874-ben gyűjteményes kiadásban jelentek meg.

Nevezetesebb munkái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ship-building (1869)
  • Manual of applied mechanics (10. kiad. London 1882)
  • Manual of the steam-engine and other prime movers (11. kiad. 1884)
  • Useful rules and tables (6. kiad. 1882)
  • Manual of machinery and mill-work (6. kiad. 1887)

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]