Termodinamikai hőmérséklet

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A termodinamikai hőmérséklet a hőmérséklet abszolút fokmércéje, egyben a termodinamika egyik legfontosabb paramétere. A termodinamikai hőmérséklet skálája abszolút skála, mivel egy alapvető, nem relatív pontot is meghatároz: zéruspontja az abszolút nulla fok. Ezen a hőmérsékleten az anyag energiájának minimuma van, mely energiát zérusponti energiának hívjuk. Az abszolút nulla fokot tetszőlegesen meg lehet közelíteni, elérni azonban lehetetlen - bizonyos kvantumos tulajdonságokkal rendelkező szubatomi halmazok esetében beszélhetünk negatív hőmérsékletről, de ezen halmazok nem tartoznak szorosan a klasszikus termodinamikai hőmérséklet témakörébe.

A hőmérséklet egyenesen arányos az anyag kinetikus energiájával, pontosabban a kinetikus energia vibrációs módusával. Az ekvipartíció-tétel értelmében egy részecske minden szabadsági fokára 0,5kT jut. Mivel az ideális egyatomos gáznak három dimenzióban három szabadsági foka van, így minden részecskéjének E=1,5kT az energiája, ahol a k a Boltzmann-állandó a T pedig a hőmérséklet. Makroszkopikus rendszerek esetében - ahol R = NAk - az egyenlet:

{\bar{E}=\frac{3}{2}nRT = \frac{3}{2}k_BT}\,\!
ahol E az anyag kinetikus energiája, n az anyag móljainak a száma, az R az egyetemes gázállandó, a kB pedig a Boltzmann-állandó

Kifejezés parciális driváltakkal[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hőmérséklet bizonyos termodinamikai állapotjekzők - belső energia és az entalpia - entrópia szerinti parciális deriváltja azon körülmények között, melyek esetén a kérdéses állapotjelzők többi változóját állandónak tekintjük.

Mivel \delta Q_{rev}=T \mathrm{d}S\,\! ezért T = \frac{\delta Q_{rev}}{\mathrm{d}S}\,\!. A fenti állapotjelzők definíciói értelmében \delta Q_{rev} = \left(\mathrm{d}U\right)_{V,n} = \left(\mathrm{d}H\right)_{p,n}, ezért
T = \left(\frac{\partial U}{\partial S}\right)_{V,n} = \left(\frac{\partial H}{\partial S}\right)_{p,n}\,\!.