Sarlósfecske
 |
||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett       |
||||||||||||||||||
| Magyarországon védett Eszmei érték: 25 000 Ft |
||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Apus apus (Linnaeus, 1758) |
||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||
 Költési és telelési területe |
||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Sarlósfecske témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Sarlósfecske témájú médiaállományokat. |
A sarlósfecske (Apus apus) a madarak osztályának sarlósfecske-alakúak (Apodiformes) rendjébe és a sarlósfecskefélék (Apodidae) családjába tartozó faj.
Tudományos neve – Apus – lábatlant jelent, ami utal kicsi, fejletlen lábaira, amivel járni szinte képtelen, legfeljebb kapaszkodásra alkalmas.
Tartalomjegyzék |
Előfordulása [szerkesztés]
Európaban és Ázsia nagy részén honos, telelni Afrika középső és déli részére vonul. Európa nagy részén elterjedt, gyakori fészkelő madár, jellemzően kultúrakövető, vagyis ma már elsősorban az emberi településeken fészkel. A sarlósfecske számára a magas épületek tulajdonképpen mesterséges sziklafalak. A Kárpát-medencében állománysűrűsége alacsonyabb, mint a környező országokban, fészkelései közepes, vagy nagyobb városokban, szórványosak.
Alfajai [szerkesztés]
- Apus apus apus
- Apus apus pekinensis
Megjelenése [szerkesztés]
Hossza 16-17 centiméter, szárnyfesztávolsága 42-48 centiméter, testtömege 30-50 gramm. Tollazata barnásfekete, torka fehér. Hegyes, hosszú sarló alakú szárnyai vannak. A fiatalok kontúrtollainak keskeny fehér szegése van.
Megjelenése a fecsfe-fajokra emlékeztet, de testalkata a hasonló életmódból eredeztethető konvergens evolúció eredménye, valójában a kolibrikkel áll rokonságban. A nemzetségnek Európában több faja él, hazánkban csak a (közönséges) sarlósfecske fordul elő rendszeresen.
Életmódja [szerkesztés]
Élete nagy részét a levegőben tölti, táplálékát kizárólag repülő rovarok, főként kabócafélék, legyek, szúnyogok teszik ki. A fészkelési időszakon kívül folyamatosan repül, soha nem száll le. Röptében alszik. A leggyorsabban repülő madarak közé tartozik, naponta nagy távolságokat jár be. Természetes ellensége gyakorlatilag nincs. Élete nagyban függ az időjárástól. A melegebb légáramlatok bőséget, a hideg nedves idő szükséget hoznak. Rossz idő esetén az időjárási frontokat elkerülve fészkelőhelyétől nagy távolságra, akár több száz km-re elrepül, ilyenkor a fészekben lévő fiókák testhőmérséklete csökken, életfunkcióik lelassulnak, így meglepően sokáig, akár egy-két hétig képesek túlélni élelem nélkül. Ezt "éhségalvásnak" hívják, ami a hibernáció egy formája. Testtömegéhez viszonyítva rendkívül sokáig él. Nem ritkán megélheti a 20 évet. Rendkívül hű a fészkelőhelyéhez és a párjához.
Szaporodása [szerkesztés]
Fészkét a levegőben repülő növényi anyagokból, tollakból, a nyála felhasználásával készíti. Fészekalja 2-3 tojásból áll, melyen 18-23 napig kotlik. A szülők a torokzacskójukban összegyűjtött rovarokkal etetik fiókáikat, akik nem csipognak, hanem a szülők nyaktollait csipkedve követelik a táplálékukat. Ritkán etetnek, de akkor nagy mennyiségű táplálékot hoznak a fiókák számára.
Kárpát-medencei előfordulása [szerkesztés]
Magyarországon a nagyobb városokban, magas épületeken fészkel. Nagyobb állományai Budapesten, Pécsett, Esztergomban a bazilikánál, Sopronban és Szegeden találhatóak. Fészkelőhelyei többnyire a régi építésű városrészekben a házak homlokzatának rései, a tetőhéjazat és a falsík találkozásánál található rések, lakótelepeken a panelek hődilatációs rései.
Telepeit hosszú időn keresztül lakja, lassú állománynövekedésével újabb helyeket népesít be. Néhány helyről ismertek odúköltései idős erdőállományokban, elsősorban bükkösökben. A faodvak mellett helyenként sziklarepedésekben, löszfalak üregeiben költ. Mielőtt kultúrakövető fajjá vált volna, ezek lehettek természetes fészkelő helyei.
Érdekesség [szerkesztés]
A sarlósfecskéről egy utcát neveztek el Budapest XVII. kerületében, a Madárdombon.
Forrás [szerkesztés]
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. január 17.)
- Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6
Külső hivatkozás [szerkesztés]
- Az MME Monitoring Központjának adatlapja
- Képek az interneten a sarlósfecskéről
- CommonSwift.org (English, Deutsch, Pусский, Français, Italiano, etc)
- A sarlósfecske költésbiológiája
