Fecskefarkú lepke
 |
||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
| Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||||||||||||||
| Magyarországon védett Eszmei érték: 10 000 Ft |
||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Papilio machaon Linnaeus, 1758 |
||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Fecskefarkú lepke témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Fecskefarkú lepke témájú médiaállományokat. |
.jpg)
.jpg)
A fecskefarkú lepke (Papilio machaon) a rovarok (Insecta) osztályának a lepkék (Lepidoptera) rendjébe, ezen belül a pillangófélék (Papilionidae) családjába tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
Elterjedése [szerkesztés]
A fecskefarkú lepke Európa és Ázsia nagy részén, Japánt is beleértve, valamint Észak-Afrikában és Észak-Amerikában fordul elő. Nagy-Britanniában e faj korábban igen elterjedt volt, de ma már csak helyenként fordul elő. Magyarországon elterjedt és gyakori.
Alfajai [szerkesztés]
- Papilio machaon gorganus - Közép-Európa
Megjelenése [szerkesztés]
Az eurázsiaik és észak–afrikaiak alapszíne sárga, az elülső szárnyak hátsó szegélyét két párhuzamos fekete sáv övezi, ezért ahol elterjedése a Papilio xuthus‑sal fedi egymást, ránézésre könnyen összetéveszthető, bár mintázatuk és színezetük kissé eltér. A hátulsó szárnypáron vannak a fecskefarkak, amelyek hosszúsága változó, lehet egy kis kiszögelés vagy egy rendkívül hosszú fonálszerű képlet is; e szárnypár jellemzője még a beöblösödő szárnyszegéllyel párhuzamosan húzódó kékesfekete szalag, valamint egy-egy pirosas vagy rozsdabarna szemfolt a szárnyak belső szögletében. A tavaszi alak (ha van) lényegesen kisebb és halványabb. Az észak-amerikai példányok sokkal változatosabbak, lehetnek sárga–fekete sávosak, de sok egyeden több a fekete elem, sőt lehetnek tiszta feketék, mivel valószínűleg a mérgező Battus fajokat utánozzák, így a madarak kerülik. Szárnyfesztávolsága 75-100 milliméter.
Életmódja [szerkesztés]
A nyílt hegy- és dombvidéki lejtőket kedveli, 2000 méter magasságig. A kertekben is megjelenik, főleg ha ott sárgarépát termesztenek. A nyári réteken vitorlázó repüléssel főleg az ernyősvirágzatúakat keresi fel. Szívesen szívogatja a virágokat, gyorsan repül. A kifejlett lepke 3-4 hétig él.
Szaporodása [szerkesztés]
Szaporodási időszaka helyenként változik. A trópusokon és a melegebb szubtrópuson egész évben szaporodik, és akár hat-hét nemzedéke lehet; de a sarkvidéken mindössze a nyár közepén egy nemzedéknek ad életet. A mérsékelt övben a szaporodási ideje tavasz és nyár; az ősszel bebábozódott egyedek áttelelnek, a belőlük kibújó tavaszi forma nagyon eltérő a nyáritól.
A Kárpát‑medencében évente két nemzedéke van (IV-V és VII-VIII). Petéit egyesével rakja le különböző ernyős virágzatú növényekre, ritkán a rutafélékre (Rutaceae) rakja a petéit. A petéből hernyó 8-10 nap múlva lesz. A frissen kibújt hernyó úgy védekezik, hogy a madárürülék színét veszi fel. Később tetszetősebb színe lesz. Hernyója zöld, fekete-piros harántszalagokkal. Veszély esetén ellenségét úgy ijeszti el, hogy kinyújtja két, félelmet keltő „szarvát”. Mivel a hernyók nagyon falánkak, ha túlszaporodnak, komoly kárt okozhatnak. A hernyóból báb 6-7 hét múlva lesz. A hernyó egy növényszárhoz tapad és – rendszerint a téli hónapok alatt – bebábozódik. A bábból pillangó 2-24 hét múlva lesz.
Rokon fajok [szerkesztés]
A fecskefarkú lepke neméhez tartozik a korzikai fecskefarkú lepke (Papilio hospiton) is.
Források [szerkesztés]
- Állat- és növényhatározó természetjáróknak
- Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6
- Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. [Budapest]: Officina Nova. 1993.
|
|
|
|
