Pillangófélék

Pillangófélék
	; Papilio rutulus
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Ízeltlábúak (Arthropoda);
Osztály:	Rovarok (Insecta);
Öregrend:	Lepkealakúak (Lepidopteroidea);
Rend:	Lepkék (Lepidoptera);
Alrend:	Valódi lepkék (Glossata);
Öregcsalád:	Pillangószerűek (Papilionoidea);
Család:	Pillangófélék (Papilionidae); Latreille, 1802
Hivatkozások
	A Wikifajok tartalmaz Pillangófélék témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Pillangófélék témájú médiaállományokat.

Ez a szócikk egy rendszertani családról szól. Hasonló címmel lásd még: Pillangó (egyértelműsítő lap).

A pillangófélék (Papilionidae) a rovarok (Insecta) osztályának a lepkék (Lepidoptera) rendjéhez, ezen belül a valódi lepkék (Glossata) alrendjéhez tartozó család.

Elterjedésük [szerkesztés]

A több mint 500 faj zöme trópusi tájakon él. Magyarországon jelenleg 4 fajuk honos, mind védett:^[1]

fecskefarkú lepke (Papilio machaon): Magyarországon védett, eszmei értéke 10 000 Ft,
kardfarkú lepke (Iphiclides podalirius): Magyarországon védett, eszmei értéke 10 000 Ft,
kis apollólepke (kis Apolló-lepke, Parnassius mnemosyne): Magyarországon védett, eszmei értéke 50 000 Ft,
farkasalmalepke (Zerynthia polyxena): Magyarországon védett, eszmei értéke 50 000 Ft,

A nagy apollólepke (nagy Apolló-lepke, Parnassius apollo) napjainkban valószínűleg már nem honos Magyarországon; irodalmi adatok szerint magasabb hegységeinkben (Bakony, Bükk) élt valaha. Utoljára észlelt példányai a nyugati határszélen valószínűleg Ausztriából sodródtak át.

Megjelenésük, felépítésük [szerkesztés]

Általánosságban a pillangók a legnagyobb és leglátványosabb nappali lepkék: nagy, ritkábban közepes termetűek, színesek. Második szárnyuk hátsó szegélye homorúan ívelt, a végén faroknyúlvánnyal. Mindhárom pár lábuk fejlett.

Hernyóik fejénél a kitolható villaszerű függelék (osmatherium) az ellenség megzavarását szolgálja; ebből veszély esetén riasztó váladékot bocsátanak ki. .