Apolló-lepke
 |
||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
Sebezhető       iucn2.3 |
||||||||||||||||||||
| Magyarországon védett Eszmei érték: 10 000 Ft |
||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Parnassius apollo (Linnaeus, 1758) |
||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||
 |
||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Apollo-lepke témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Apollo-lepke témájú médiaállományokat. |
Az apolló-lepke (Parnassius apollo) a rovarok (Insecta) osztályának a lepkék (Lepidoptera) rendjéhez, ezen belül a pillangófélék (Papilionidae) családjához tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
Elterjedése [szerkesztés]
Az apolló-lepke palearktikus elterjedésű faj, Európa és Ázsia hegyvidéki területein fordul elő 2200 méteres tengerszint feletti magasságig. Elterjedési területe Spanyolországtól a Tien-san hegységig és Nyugat-Szibériáig húzódik. Állományai Nyugat-Európában igen megritkultak, Magyarországról kipusztult.
Megjelenése, testfelépítése [szerkesztés]
A lepke szárnyfesztávolsága 5-7 centiméter. Két pár szárnya van, amelyek részben fedik egymást. Feketén vagy szürkén pettyezett, törtfehér szárnyain feltűnő, vörös „szemfoltok” találhatók, amelyeknek a közepe néha sárga. A szárny széle áttetsző, pergamenszerű. A kis fejen két nagy összetett szem és két hosszú, megvastagodott végű csáp található; utóbbiak szagló- és tapintószervként szolgálnak. Szájszerve a lepkékre jellemző pödörnyelv. Szárnyai és lábai a torhoz kapcsolódnak (lásd: rovarok testfelépítése). A lábak szürke vagy krémszínű szőrrel borítottak. A potroh szőrözöttsége ivari dimorfizmust mutat, a hímeké erősen szőrözött, míg a nőstényeké szinte csupasz.
Életmódja [szerkesztés]
Az apolló-lepke magashegyi völgyekben és középhegységekben egyaránt előfordul, de csak szigetszerű foltokban, főleg meszes talajokon. Leginkább a sziklakibúvásos hegyi kaszálóréteket kedveli. A peteburokból tavasszal kikelő hernyók elsősorban különféle varjúháj (Sedum), ritkábban kövirózsa (Sempervivum) fajok leveleivel táplálkoznak. 1-2 hónap intenzív táplálkozás után főleg kövek vagy mohák alatt bebábozódnak. Báb állapotban kb. 1-2 hónapot töltenek, ezt követően kelnek ki az imágók (kifejlett lepkék). Az apolló-lepke egynemzedékes (univoltin), vagyis évente csupán egy teljes generációja fejlődik ki. Az imágók az élőhely tengerszint feletti magasságától és a földrajzi szélességtől, valamint az időjárástól függően május és szeptember között repülnek, de a rajzás mindenütt csupán egy-két hónapig tart. Az imágók élettartama néhány hét, fontos táplálékforrást jelent számukra a különböző virágok (pl. bogáncsformák, imolák) által termelt nektár.
Szaporodása [szerkesztés]
A párzási időszak nagyjából egybeesik a repülési idővel, bár a rajzás elején főleg hímek alkotják a populációt (protandria), a vége felé pedig mindinkább a nőstények kerülnek túlsúlyba. Párzás után a hímek egy erényövet (sphragis) helyeznek el a nőstényen, mellyel eltakarják annak párzónyílását és feltehetően megakadályozzák, hogy a nőstény további hímekkel párosodjék. Ez a viselkedésforma egyébként eléggé elterjedt az Apollóformák körében. A nőstény egyenként vagy kisebb csomókban több száz sima, kerek, fehér petét rak a talajra, vagy növényekre.
Források [szerkesztés]
- Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. június 25.)
- Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. [Budapest]: Officina Nova. 1993.
- Tom Tolman & Richard Lewington: Butterflies of Britain and Europe. ISBN 0-00-219992-0
