Apolló-lepke

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Apollo-lepke
norvégiai példány
norvégiai példány
Természetvédelmi státusz
Sebezhető
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon blank.svg
iucn2.3
Magyarországon védett
Eszmei érték: 10 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Lepkék (Lepidoptera)
Alrend: Valódi lepkék (Glossata)
Család: Pillangófélék (Papilionidae)
Alcsalád: Apollóformák (Parnassiinae)
Nemzetség: Parnassiini
Nem: Parnassius
Faj: P. apollo
Tudományos név
Parnassius apollo
(Linnaeus, 1758)
Szinonimák
  • Papilio apollo Linnaeus, 1758
  • Parnassius apollo Linnaeus, 1758
Elterjedés
Apollo distribution map.png
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Apollo-lepke témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Apollo-lepke témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Apollo-lepke témájú kategóriát.

Az apolló-lepke (Parnassius apollo) a rovarok (Insecta) osztályának a lepkék (Lepidoptera) rendjébe, ezen belül a pillangófélék (Papilionidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az apolló-lepke palearktikus elterjedésű faj, Európa és Ázsia hegyvidéki területein fordul elő 2200 méteres tengerszint feletti magasságig. Elterjedési területe Spanyolországtól a Tien-san hegységig és Nyugat-Szibériáig húzódik. Állományai Nyugat-Európában igen megritkultak, Magyarországról kipusztult.

Megjelenése, testfelépítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A lepke szárnyfesztávolsága 5-7 centiméter. Két pár szárnya van, amelyek részben fedik egymást. Feketén vagy szürkén pettyezett, tört fehér szárnyain feltűnő, vörös „szemfoltok” találhatók, amelyeknek a közepe néha sárga. A szárny széle áttetsző, pergamenszerű. A kis fejen két nagy összetett szem és két hosszú, megvastagodott végű csáp található; utóbbiak szagló- és tapintószervként szolgálnak. Szájszerve a lepkékre jellemző pödör nyelv. Szárnyai és lábai a torhoz kapcsolódnak (lásd: rovarok testfelépítése). A lábak szürke vagy krémszínű szőrrel borítottak. A potroh szőrözöttsége ivari dimorfizmust mutat, a hímeké erősen szőrözött, míg a nőstényeké szinte csupasz.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az apolló-lepke magashegyi völgyekben és középhegységekben egyaránt előfordul, de csak szigetszerű foltokban, főleg meszes talajokon. Leginkább a sziklakibúvásos hegyi kaszálóréteket kedveli. A peteburokból tavasszal kikelő hernyók elsősorban különféle varjúháj (Sedum), ritkábban kövirózsa (Sempervivum) fajok leveleivel táplálkoznak. 1-2 hónap intenzív táplálkozás után főleg kövek vagy mohák alatt bebábozódnak. Báb állapotban kb. 1-2 hónapot töltenek, ezt követően kelnek ki az imágók (kifejlett lepkék). Az apolló-lepke egynemzedékes (univoltin), vagyis évente csupán egy teljes generációja fejlődik ki. Az imágók az élőhely tengerszint feletti magasságától és a földrajzi szélességtől, valamint az időjárástól függően május és szeptember között repülnek, de a rajzás mindenütt csupán egy-két hónapig tart. Az imágók élettartama néhány hét, fontos táplálékforrást jelent számukra a különböző virágok (pl. bogáncsformák, imolák) által termelt nektár.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A párzási időszak nagyjából egybeesik a repülési idővel, bár a rajzás elején főleg hímek alkotják a populációt (protandria), a vége felé pedig mindinkább a nőstények kerülnek túlsúlyba. Párzás után a hímek egy erényövet (sphragis) helyeznek el a nőstényen, mellyel eltakarják annak párzónyílását és feltehetően megakadályozzák, hogy a nőstény további hímekkel párosodjék. Ez a viselkedésforma egyébként eléggé elterjedt az Apollóformák körében. A nőstény egyenként vagy kisebb csomókban több száz sima, kerek, fehér petét rak a talajra, vagy növényekre.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]