Démosz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A démosz (görög δῆμος) a (köz)nép, község, valamely vidék lakosainak összessége.

Jelentései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Legkorábbi előfordulásakor, a lineáris B írásos táblákon falut, faluközösséget jelentett.
  • A kleiszthenészi reformokat követően a Athénban a polisz legkisebb területi egységét, kerületét jelölte, melyekből a trittüszök felépültek. Ezek területe a vidéki körzetekben (chóra) egybeesett a korábbi falvakkal, Athén és Peiraeusz területéből azonban tíz un. "választókerületet" alakítottak ki.[1]

A 10 phülének (törzsnek), előbb 100, később 174 démosza volt. A felosztás eredetileg a földbirtokon alapult, oly módon, hogy ki-ki abba a démoszba tartozott, ahol birtoka volt. A birtokviszonyok változtával ez is megváltozott. Neveiket részint az egyes helységekről, részint egyes nemzetségektől nyerték. Minden polgárnak valamely démoszba kellett tartoznia és hivatalos megnevezésénél az atya mellé oda tették a démosz nevét is, például Démoszthenész Démoszthenész fia Paiania démoszból. Az egyes démoszoknak volt közös istentiszteletük, közös földbirtokuk, jövedelmük, kiadásuk.[2]

  • a nép szemben az uralkodókkal, előkelőkkel, arisztokráciával.
  • a nép mint önálló, szabad összesség, népgyűlés.[1]
  • járás, kerület, ország, állam

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b Németh György: A polisok világa. Bevezetés az archaikus és koraklasszikus kori görög társadalomtörténetbe. Korona Kiadó, Budapest, 1999. p. 93.
  2. Kislexikon

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kislexikon
  • Németh György: A polisok világa. Bevezetés az archaikus és koraklasszikus kori görög társadalomtörténetbe. Korona Kiadó, Budapest, 1999. p. 93-94.