Citromlepke

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Citromlepke
Gonepteryx.rhamni.mounted.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Magyarországon védett
Eszmei érték: 5000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Lepkék (Lepidoptera)
Alrend: Valódi lepkék (Glossata)
Öregcsalád: Pillangószerűek (Papilionoidea)
Család: Fehérlepkék (Pieridae)
Alcsalád: Kéneslepkeformák (Coliadinae)
Nemzetség: Gonepterini
Nem: Gonepteryx
Faj: G. rhamni
Tudományos név
Gonepteryx rhamni
(Linnaeus, 1758)
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Citromlepke témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Citromlepke témájú kategóriát.

Összecsukott szárnnyal falevélhez hasonlít

A citromlepke (Gonepteryx rhamni) a rovarok (Insecta) osztályának a lepkék (Lepidoptera) rendjébe, ezen belül a fehérlepkék (Pieridae) családjába tartozó faj.

2013-ban Magyarországon az év rovarának választották. [1]

Elterjedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A citromlepke szinte egész Európában előfordul, északra Dél-Skandináviáig, valamint a mérsékelt égövi ázsiai területeken az Usszuriig. Északnyugat-Afrikában is megtalálható. Az első tavaszi lepkék egyike. Élőhelyének pusztítása veszélyezteti a fajt.

Alfaja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Gonepteryx rhamni maxima

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A citromlepke szárnyának fesztávolsága maximum 57 milliméter. A hím szárnyának felső oldala ragyogó élénksárga. Az első szárnyon jellegzetes bemélyedések vannak, a hátsó szárnya enyhén cakkozott. A nőstény szárnyának felső oldala sárgásfehér, ezért röptében gyakran összetévesztik a káposztalepkével. Mindkét nem szárnyának közepén narancsszínű folt található.

A kifejlett rovar szájszerve szívó, a hernyóé rágó. A hernyó zöld, középen kissé megvastagodott, oldalán fehér csíkkal.

A hím
és a nőstény

Életmódja, élőhelye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A citromlepke elsősorban a napfényes erdők lakója, de mivel jól repül, ligetekben, réteken, fenyéreken, kertekben és más kultúrterületeken is találkozhatunk vele, a hegységekben 2000 méterig.

A lepke többnyire egyedül repül szép időben. Az imágó nektárt és szerves anyagok nedvét fogyasztja, a hernyó varjútövis (Rhamnus cathartica), kutyabenge (Frangula alnus) és madárberkenye (Sorbus aucuparia) levelével táplálkozik. A lepke a kankalin (Primula sp.) virágába mélyeszti a szívókáját, hogy hozzájusson a nektárhoz. Ezzel virágport is felvesz, amit egy másik virágra juttatva segíti tápláléknövényének terjedését. Gyakran a borostyánban telel át, ahol jól elrejti világos sárgászöld alja és szárnyának kidomborodó erezete.

A párzási időszak északon kora tavasszal van, délen később. Északon két generációja fejlődik ki, délen három – az utolsó generációk csak a következő évben párzanak. A petéből 7-14 nap alatt fejlődik ki. A hernyóállapot 3-7 hétig, a bábállapot 12-15 napig tart. Az imágó 9 hónapig él; eközben áttelel. Az áttelelt egyedek már március elején megjelennek, sőt néha enyhe februári napokon is láthatók, és májusig repülnek. Az új nemzedék júniustól októberig repül.

Rokon fajok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Legközelebbi rokona a dél-európai kleopátralepke (Gonepteryx cleopatra).

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6 
  • Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. [Budapest]: Officina Nova. 1993  
  • Brian Hargreaves, Michael Chinery: Lepkék. Fürkész könyvek. Gondolat Kiadó, Budapest, 1987. ISSN 0237-4935 ISBN 963 281 896 2 p. 30.