Fehérlepkék

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Fehérlepkék
Répalepke (Pieris rapae)
Répalepke (Pieris rapae)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Lepkék (Lepidoptera)
Alrend: Valódi lepkék (Glossata)
Alrendág: Heteroneura
Osztag: Kettős ivarnyílásúak (Ditrysia)
Tagozat: Cossina
Altagozat: Bombycina
Öregcsalád: Pillangószerűek (Papilionoidea)
Csoport: Papilioniformes
Család: Fehérlepkék (Pieridae)
Duponchel, 1835
Alcsaládok
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Fehérlepkék témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Fehérlepkék témájú kategóriát.

A fehérlepkék (Pieridae) a rovarok (Insecta) osztályának a lepkék (Lepidoptera) rendjébe, ezen belül a valódi lepkék (Glossata) alrendjébe tartozó család. 76-78 nem és 1051 ismert faj tartozik ide.

Származásuk, elterjedésük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Legtöbb fajuk a trópusokon él.


Megjelenésük, felépítésük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nevükkel ellentétben nem csak fehér vagy fehéres alapszínűek lehetnek: a trópusokon számos színpompás, gazdag rajzolatú fajt is találhatunk.

Életmódjuk, élőhelyük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Röptük általában gyenge, de kitartó — olyannyira, hogy vándorlepkék is akadnak közöttük.

A fajok többsége heterofág, illetve oligofág, azaz több tápnövényt fogyaszt. Ezek nem ritkán igen gyakoriak, nem kis százalékban termesztett növények. Éppen ezért a család több faja igen gyakori konyhakerti kártevő — olyan, kártételük miatt közismert fajokkal, mint pl.:

Ismertebb faj még a hajnalpírlepke (Anthocharis cardamines).

A művelt földekhez alkalmazkodott fajok — pl. a tarkalepkék néhány faja — értelemszerűen zavartűrők, és a vegyszerezésre is a legtöbb lepkénél jóval kevésbé kényesek.

Tartozik a fehérlepkék közé néhány kifejezetten ritka és élőhelyspecifikus faj is.[1]

Rendszerezésük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A családba 4 alcsalád és 76-78 nem tartozik. FA felsorolásban szerepelnek a Magyarországon ismertebb fajok is:

1. Kéneslepkeformák (Coliadinae) Swainson, 1827 alcsaládja 17 nemmel:

déli kéneslepke (Colias australis),
fakó kéneslepke (Colias hyale),
sáfránylepke (Colias croceus),
mocsári kéneslepke (Colias palaeno)
hegyi kéneslepke (alpesi kéneslepke, Colias phicomone)
dolomit-kéneslepke (Colias chrysotheme): Magyarországon védett, eszmei értéke 100 000 Ft,
narancsszínű kéneslepke (narancslepke) (Colias myrmidone): Magyarországon védett, eszmei értéke 100 000 Ft,
citromlepke (Gonepteryx rhamni): Magyarországon védett, eszmei értéke 5 000 Ft,
kleopátralepke (Gonepteryx cleopatra)

2. Mustárlepkeformák (Dismorphiinae) alcsaládja 7 nemmel:

kis mustárlepke (Leptidea sinapis),
keleti mustárlepke (Leptidea morsei: Magyarországon védett, eszmei értéke 50 000 Ft,

3. Fehérlepkeformák (Pierinae) Duponchel, 1835 alcsaládja 3 nemzetséggel (több mint 50 nemmel):

hajnalpírlepke (Anthocharis cardamines)
marokkói hajnalpírlepke (Anthocharis belia)
galagonyalepke (Aporia crataegi),
sziklai fehérlepke (Pieris ergane): Magyarországon védett, eszmei értéke 50 000 Ft,
káposztalepke (Pieris brassicae),
hegyi fehérlepke (Pieris bryoniae): Magyarországon védett, eszmei értéke 50 000 Ft,
magyar fehérlepke (Pieris mannii): Magyarországon védett, eszmei értéke 50 000 Ft,
répalepke (Pieris rapae),
repcelepke (Pieris napi),
rezedalepke (Pontia daplidice),

4. Pseudopontiinae alcsalád egy nemmel:

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]