Déli kéneslepke

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Déli kéneslepke
Hím déli kéneslepke
Hím déli kéneslepke
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Lepkék (Lepidoptera)
Alrend: Valódi lepkék (Glossata)
Öregcsalád: Pillangószerűek (Papilionoidea)
Család: Fehérlepkék (Pieridae)
Alcsalád: Kéneslepkeformák (Coliadinae)
Nemzetség: Coliadini
Nem: Kéneslepke (Colias)
Faj: C. alfacariensis
Tudományos név
Colias sareptensis
Staudinger, 1871
Szinonimák
  • Colias alfacariensis (Ribbe, 1905)
  • Colias australis
Hivatkozások
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Déli kéneslepke témájú kategóriát.

A déli kéneslepke (Colias sareptensis) a fehérlepkék (Pieridae) családjában a kéneslepke (Colias) nemzetség egyik faja.

Nőstény déli kéneslepke

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Főleg Dél- és Közép-Európára jellemző, kelet felé Közép-Ázsiáig.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hím alapszíne általában élénksárga, a tojóé zöldesfehér; rajzolatuk hasonló. Szárnyának fesztávolsága 29–50 mm.

Színezete és rajzolata is igen változékony, így például előfordulnak előfordulnak sárga alapszínű nőstények is (f. inversa). Az egyes nemzedékek színezete is különbözik: a leghalványabbak az első nemzedék hímjei, a legélénkebb sárgák az ősziek. Elülső szárnycsúcsa tompább a többi kéneslepkéénél. A sejtvégi folt viszonylag kerekded (a fonákon ritkán osztja meg szürke mag). A hátulsó szárny sejtfoltja élénk narancsszínű, két része csaknem mindig egybeolvad, a nőstényeké kevésbé élénk, mint a hímeké. A hímek fekete szegélye csak a szárny csúcsa alatt teljes, a középtér felé eső részen a belső szegélyvonal hiányzik vagy foltokra szakadozik. A nőstények fekete szegélye sokkal fejlettebb, gyakran igen telt, benne a foltok kicsik. Hátulsó szárnyán e fekete szegély nem kettős: belső vonalából gyakran csak a felső szegély alatt marad meg néhány folt. A szárny fonáka pasztellszerűen lágy árnyalatú, a szegélytér foltjai elmosódottak, olykor teljesen hiányoznak.

Kékeszöld hernyóját sárga vonalak és fekete foltok tarkítják. Az első vedlés után zöld, a második után sötétzöld (oldala kékeszöld, a légzőnyílások körül fekete pontokkal), a harmadik vedlés után a hátán is megjelenik szelvényenként négy fekete foltocska, a negyedik vedlés után e foltok nagyobbakká válnak.

Hasonló fajok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A déli kéneslepkéhez hasonló faj a fakó kéneslepke (Colias hyale) és a keleti kéneslepke (Colias erate) — előbbitől hímjének élénkebb alapszínével és szárnycsúcsának kisebb sárga foltjaival különböztethető meg.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarországon a domb- és hegyvidékeken, a nap sütötte lejtőkön röpül.

Májustól szeptemberig 2-3 nemzedéke repül (május–június, július–augusztus, illetve szeptember–október).

Hernyói nyáron rágnak; tápnövényük a tarka koronafürt (Coronilla varia).

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]