Déli kéneslepke
 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Hím déli kéneslepke
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Colias alfacariensis Ribbe, 1905 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Déli kéneslepke témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Déli kéneslepke témájú médiaállományokat és Déli kéneslepke témájú kategóriát. |
A déli kéneslepke (Colias alfacariensis) a fehérlepkék (Pieridae) családjában a kéneslepke (Colias) nemzetség egyik faja.
Előfordulása[szerkesztés]
Főleg Dél- és Közép-Európára jellemző, kelet felé Közép-Ázsiáig.
Megjelenése[szerkesztés]
A hím alapszíne általában élénksárga, a tojóé zöldesfehér; rajzolatuk hasonló. Szárnyának fesztávolsága 29–50 mm.
Színezete és rajzolata is igen változékony, így például előfordulnak előfordulnak sárga alapszínű nőstények is (f. inversa). Az egyes nemzedékek színezete is különbözik: a leghalványabbak az első nemzedék hímjei, a legélénkebb sárgák az ősziek. Elülső szárnycsúcsa tompább a többi kéneslepkéénél. A sejtvégi folt viszonylag kerekded (a fonákon ritkán osztja meg szürke mag). A hátulsó szárny sejtfoltja élénk narancsszínű, két része csaknem mindig egybeolvad, a nőstényeké kevésbé élénk, mint a hímeké. A hímek fekete szegélye csak a szárny csúcsa alatt teljes, a középtér felé eső részen a belső szegélyvonal hiányzik vagy foltokra szakadozik. A nőstények fekete szegélye sokkal fejlettebb, gyakran igen telt, benne a foltok kicsik. Hátulsó szárnyán e fekete szegély nem kettős: belső vonalából gyakran csak a felső szegély alatt marad meg néhány folt. A szárny fonáka pasztellszerűen lágy árnyalatú, a szegélytér foltjai elmosódottak, olykor teljesen hiányoznak.
Kékeszöld hernyóját sárga vonalak és fekete foltok tarkítják. Az első vedlés után zöld, a második után sötétzöld (oldala kékeszöld, a légzőnyílások körül fekete pontokkal), a harmadik vedlés után a hátán is megjelenik szelvényenként négy fekete foltocska, a negyedik vedlés után e foltok nagyobbakká válnak.
Hasonló fajok[szerkesztés]
A déli kéneslepkéhez hasonló faj a fakó kéneslepke (Colias hyale) és a keleti kéneslepke (Colias erate) — előbbitől hímjének élénkebb alapszínével és szárnycsúcsának kisebb sárga foltjaival különböztethető meg.
Életmódja[szerkesztés]
Magyarországon a domb- és hegyvidékeken, a nap sütötte lejtőkön röpül.
Májustól szeptemberig 2-3 nemzedéke repül (május–június, július–augusztus, illetve szeptember–október).
Hernyói nyáron rágnak; tápnövényük a tarka koronafürt (Coronilla varia).
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Brian Hargreaves, Michael Chinery: Lepkék. Fürkész könyvek. Gondolat Kiadó, Budapest, 1987. ISSN 0237-4935 ISBN 963 281 896 2 p. 28.
- Colias alfacariensis Ribbe, 1905
