Tarka koronafürt
 | ||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||
| Securigera varia (L.) Lassen 1989 | ||||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Tarka koronafürt témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Tarka koronafürt témájú médiaállományokat és Tarka koronafürt témájú kategóriát. |
A tarka koronafürt (Securigera varia) a pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába tartozó szálas takarmány növényfaj. Száraz és félszáraz sziklai és pusztai gyepek jellemző növénye.
Elterjedése[szerkesztés]
Gyeptársulásokban Európa legtöbb országában előfordul, azonban a Kárpátoktól északra csak szórványosan találkozhatunk vele. Termesztésbe vonása az USA-ban kezdődött annak ellenére, hogy valószínűleg Európából, a lucerna vetőmagjával került át a tengerentúlra.
Az 1970-es években mint egy új kultúrnövényfajt honosította Bócsa Iván a magyar mezőgazdaságba.[1] Vad alakja Magyarországon általánosan előfordul.
Jellemzői[szerkesztés]
Kaszálókon, szárazabb réteken és nyílt erdőben gyakori lágy szárú, 30–120 cm magas vagy hosszú kúszó, évelő növény. Élettartama 4–6 év. Enyhén mérgező.
Szára szögletes, kopasz vagy gyéren szőrös. Levelei elliptikusak, egyszeresen szárnyaltak, a levélkék rövid nyelűek. Fürtös virágzata füzér formájú. Májustól novemberig virágzik. Termése cikkes hüvely, mely éréskor a befűződéseknél szétesik.
Lassú növekedésű. Talaj iránt nem érzékeny, de a meszes talajokat kedveli, a szárazságot jól, ám a pangóvizet nem jól tűri. Tápanyagigénye kisebb a lucernánál. Kevés kórokozója és kártevője van.
Nevét virágainak fehér és rózsaszín tarka színezetéről és formájáról kapta. Értékes takarmánynövény, nem okoz puffadást és a méhek is szeretik.
Fajták: Albacor (1996.), Kompolti (1983.).
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Megemlékezés: Bócsa Iván (1926–2007); Magyar Tudomány 2007/08; 1070. old.
Források[szerkesztés]
- Fürkész Könyvek: Vadvirágok (szerk.: Marjorie Blamey, Richard Fitter) - Gondolat Kiadó, Budapest, 1987. ISBN 978-963-936-766-1
- Növényrendszertan (szerk.: Dr. Hortobágyi Tibor) – Tankönyvkiadó, Budapest, 1979. ISBN 963-17-3309-2, ISBN 963-17-3077-8
- Coronilla varia L. TERRA Alapítvány (hozzáférés: 2014. március 20.)
- Tarka koronafürt, MTA csillebérci KFKI telephelye (hozzáférés: 2014. március 20.)
- Szántóföldi növénytermesztés: Tarka koronafürt 2004. július 5. (hozzáférés: 2014. március 20.)
- Magyarország növénytársulásai (szerk.: Borhidi Attila) - Akadémiai Kiadó, 2007. ISBN 963 05 7983 9
- Szántóföldi növények vetőmagtermesztése és kereskedelme (szerk.: Izsáki Zoltán) - Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2004 ISBN 978-963-286-108-1
További információk[szerkesztés]
- Plant Profile of Securigera varia (L.) Lassen USDA (Amerikai Egyesült Államok földművelésügyi minisztériuma) - (en)
- John Frame: Securigera varia (L.) Lassen Archiválva 2010. július 24-i dátummal a Wayback Machine-ben - fao.org (hozzáférés: 2014. március 20.)
- Alternatív növények termesztése I. (szerk.: Dr. Radics László) - Szaktudás Kiadó Ház, ISBN 978-963-356-326-7
- Bata Sándor: Tarka koronafürt; Kistermelők lapja 48. évfolyam 3. szám, 2004
- Dr. Takács Géza, Nemesvita Az őshonos növényfajok részletes listája 2002 - Nemesvitai Kísérleti Erdő és Botanikus Kert honlapja (hozzáférés: 2014. március 20.)
- forestpress.hu Lexikon: C 2006. február 19.
