Kutyabenge
|
|
||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Közönséges kutyabenge (Frangula alnus) |
||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||
|
||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||
|
||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||
|
A Wikifajok tartalmaz Kutyabenge témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Kutyabenge témájú médiaállományokat. |
A kutyabenge (Frangula) a rózsavirágúak (Rosales) rendjébe és a bengefélék (Rhamnaceae) családjába tartozó nemzetség.
Tartalomjegyzék |
Származása, elterjedése [szerkesztés]
Az ide sorolt fajokat korábban a Rhamnus nemzetségbe, azon belül a Frangula alnemzetségbe sorolták. Később az alnemzetséget nemzetség szintjére emelték[1]. A Frangula monofiletikusságát, illetve a rendszerezés helyességét molekuláris genetikai eredmények is megerősítették.[2]
Fajai az északi flórabirodalom (Holarktisz) Ó- és Újvilági részén is, konkrétan a Mediterráneumban és annak környezetében, valamint az amerikai kontinens mediterrán éghajlatú vidékein honosak. Egyes fajait már más vidékekre is betelepítették. Magyarországon is egyetlen faja honos, a közönséges kutyabenge (kutyafa, Frangula alnus, régebben Rhamnus frangula).
A „Frangula” név a latin frangere = törni igéből származik, és arra utal, hogy a kutyabenge fája törékeny.[3]
Megjelenése, felépítése [szerkesztés]
Fajai fák vagy kisebb cserjék. Húsos csonthéjas bogyótermése eleinte piros, majd megfeketedik.
Életmódja, termőhelye [szerkesztés]
Főleg nedves ligeterdőkben és láperdőkben nő.
Felhasználása [szerkesztés]
Több faj kérgéből, leveléből, illetve terméséből festékanyagot vonnak ki.
Sok, hosszan a növényen maradó bogyója miatt időnként, helyenként dísznövénynek is ültetik.
Néhány faj kérge erős hashajtó hatású emodint tartalmaz
Életmódja, termőhelye [szerkesztés]
Fajok [szerkesztés]
Az ezredfordulón mintegy 50 fajt soroltak a nemzetségbe; az alábbi lista nem teljes.
- közönséges kutyabenge (Frangula alnus)
- Frangula azorica
- Frangula betulaefolia
- Frangula californica
- Frangula caroliniana
- Frangula glandulosa
- kaszkarabokor (Frangula purshiana)
- Frangula rubra
- Frangula sphaerosperma
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Grubov, 1949
- ↑ Bolmgren, Kjell & Oxelman, Bengt (2004.). „Generic limits in Rhamnus L. s.l. (Rhamnaceae) inferred from nuclear and chloroplast DNA sequence phylogenies”. Taxon 53 (2), 383-390. o.
- ↑ Két bengeféle: a varjútövis és a kutyabenge
Források [szerkesztés]
- A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System
- Kjell Bolmgren: Rhamnus and Frangula Figure 2
- Magyar nagylexikon XI. (Kir–Lem). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2000. 661. o. ISBN 963-9257-04-4

