Kaszkarabokor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Kaszkarabokor
Rhamnus purshiana - Köhler–s Medizinal-Pflanzen-121.jpg
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida)
Rend: Rózsavirágúak (Rosales)
Család: Bengefélék (Rhamnaceae)
Nemzetség: Kutyabenge (Frangula)
Faj: F. purshiana
Tudományos név
Frangula purshiana
(DC.) A.Gray
Szinonimák
  • Rhamnus purshiana DC.
Elterjedés
Rhamnus purshiana range map.png

A kaszkarabokor (Frangula purshiana) a kétszikűek (Magnoliopsida) osztályába a rózsavirágúak (Rosales) rendjébe és a bengefélék (Rhamnaceae) családjába tartozó faj.

Jellemzése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az USA nyugati részéből származó kaszkarabokrot Kelet-Afrikában is meghonosították, ahol hasonló termesztési körülmények vannak (száraz és forró éghajlat). Erekkel hálózott elliptikus levelei kihegyesedők. Apró csonthéjas bogyótermése éretten fekete. A kérge barnás paraszemölcsökkel sűrűn borított.

Gyógyhatása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kérge kisebb adagban enyhe, nagyobb adagban erélyes hashajtó hatású. Ezt a hatását a víz és az elektrolitok visszaszívódásának gátlásával és a perisztaltika (bélmozgás) fokozásával éri el. Hosszan tartó kezelésnél az elektrolit-háztartás káliumvesztéssel járó zavarai léphetnek fel. A káliumhiány székrekedést idéz elő, így a kezelés a kívánt hatással ellentétes eredménnyel jár.

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kérgét az alkalmanként jelentkező székrekedésnél tüneti kezelésként használják, pontosan követve az orvosi előírást. A javasolt gyógykészítmények között több elfogadott, de nem ajánlott társítás is létezik (például egyéb hashajtó hatású növényekkel: mechanikus hashajtók, epehajtók, görcsoldók).

A kaszkarabokor kérgét, erős hatása és esetleges mellékhatása miatt orvosi vélemény nélkül nem tanácsos szedni. A teafőzet rendszeres használata, sőt egyéb hashajtó hatású gyógynövényekkel való társítása is tilos! A használat ideje 8-10 nap. 10 éven aluli gyermekek esetében, továbbá 10-15 éves gyermekeknél, valamint a terhesség és a szoptatás alatt alkalmazása ellenjavallt. Hosszan tartó használata esetén, egyfajta "hashajtó betegség", függőség alakul ki, amelynek következtében alhasi fájdalmak léphetnek fel, de előidézheti az elektrolit-háztartás zavarait is, valamint a vér káliumszintjének csökkenését.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]