Kis pávaszem
|
|
||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||
| Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||||||||||||||||||
| Magyarországon védett Eszmei érték: 10 000 Ft |
||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||
| Saturnia pavonia Linnaeus, 1758 |
||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||
|
A Wikifajok tartalmaz Kis pávaszem témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Kis pávaszem témájú médiaállományokat. |
A kis pávaszem (Saturnia pavonia) a rovarok (Insecta) osztályának a lepkék (Lepidoptera) rendjébe, ezen belül a pávaszemek (Saturniidae vagy Attaciidae) családjába tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
Elterjedése [szerkesztés]
A kis pávaszem Európa legnagyobb részén, valamint Ázsiában egészen a Távol-Keletig mindenütt elterjedt. A hegyvidékeken 2000 méter magasságig is megtalálható. Nem ritka, olykor tömegesen is elszaporodik.
Megjelenése [szerkesztés]
A kis pávaszemnek két pár szárnya van. Szárnyfesztávolsága 50-60 milliméter, a nőstények nagyobbak. A nőstény alapszíne szürke, a hím narancssárga-barna. Mind a négy szárnyon, egy-egy szemhez hasonló folt van. A kifejlett példányoknak nincs szájszervük, míg a lárvák egy pár rágó szájszervvel rendelkeznek.
Életmódja [szerkesztés]
A kis pávaszem a lápok, lomb- és elegyes erdők meleg tisztása és fenyérek lakója. A hímek nappal röpködnek, a nőstények éjszaka. A lárvák különféle növények leveleit eszik, a felnőttek nem táplálkoznak. A hernyókat leginkább a sűrű aljnövényzetben találhatjuk meg, ahol sok csarab nő. Kökényen, málnán, szedren, gyertyánon, fűzön stb. is előfordulnak. Imágóként 3-4 hétig élnek, összesen azonban mintegy 3 évig.
Szaporodása [szerkesztés]
A nőstény, a petéket körülbelül 20-as csomókban rakja le a táplálékul szolgáló növény szárára. A hernyók éjszaka kelnek ki, és megkezdik a táplálkozást a növényeken. A hernyó négyszer vedlik, és mindannyiszor világoszöld színt vesz fel, és sárga vagy narancssárga, szőrőkkel borított szemölcsöket növeszt. A báb ibolyakék-barna, rostos kokonban van, melyet a hernyó nyáron sző. A felnőtt lepke ebben fejlődik, és 1-3 év után kel ki.
Rokon fajok [szerkesztés]
A kis pávaszem rokon a nagy pávaszemmel (Saturnia pyri).
Források [szerkesztés]
- Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6
- Greenfo.hu
- Faunaeur.org
- Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. [Budapest]: Officina Nova. 1993.

