Kis pávaszem

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Kis pávaszem
20 petit paon de nuit.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Magyarországon védett
Eszmei érték: 10 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Öregrend: Lepkealakúak (Lepidopteroidea)
Rend: Lepkék (Lepidoptera)
Alrend: Valódi lepkék (Glossata)
Alrendág: Heteroneura
Öregcsalád: Bombycoidea
Család: Pávaszemek (Saturniidae)
Nem: Saturnia
Faj: S. pavonia
Tudományos név
Saturnia pavonia
Linnaeus, 1758
Szinonimák
  • Eudia pavonia
  • Pavonia pavonia
Elterjedés
Répartition Saturnia pavonia.svg
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Kis pávaszem témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kis pávaszem témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kis pávaszem témájú kategóriát.

A kis pávaszem (Saturnia pavonia) a rovarok (Insecta) osztályának a lepkék (Lepidoptera) rendjébe, ezen belül a pávaszemek (Saturniidae vagy Attaciidae) családjába tartozó faj.

Elterjedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kis pávaszem Európa legnagyobb részén, valamint Ázsiában egészen a Távol-Keletig mindenütt elterjedt. A hegyvidékeken 2000 méter magasságig is megtalálható. Nem ritka, olykor tömegesen is elszaporodik.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kis pávaszemnek két pár szárnya van. Szárnyfesztávolsága 50-60 milliméter, a nőstények nagyobbak. A nőstény alapszíne szürke, a hím narancssárga-barna. Mind a négy szárnyon, egy-egy szemhez hasonló folt van. A kifejlett példányoknak nincs szájszervük, míg a lárvák egy pár rágó szájszervvel rendelkeznek.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kis pávaszem a lápok, lomb- és elegyes erdők meleg tisztása és fenyérek lakója. A hímek nappal röpködnek, a nőstények éjszaka. A lárvák különféle növények leveleit eszik, a felnőttek nem táplálkoznak. A hernyókat leginkább a sűrű aljnövényzetben találhatjuk meg, ahol sok csarab nő. Kökényen, málnán, szedren, gyertyánon, fűzön stb. is előfordulnak. Imágóként 3-4 hétig élnek, összesen azonban mintegy 3 évig.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nőstény, a petéket körülbelül 20-as csomókban rakja le a táplálékul szolgáló növény szárára. A hernyók éjszaka kelnek ki, és megkezdik a táplálkozást a növényeken. A hernyó négyszer vedlik, és mindannyiszor világoszöld színt vesz fel, és sárga vagy narancssárga, szőrőkkel borított szemölcsöket növeszt. A báb ibolyakék-barna, rostos kokonban van, melyet a hernyó nyáron sző. A felnőtt lepke ebben fejlődik, és 1-3 év után kel ki.

A petéi
és a hernyója

Rokon fajok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kis pávaszem rokon a nagy pávaszemmel (Saturnia pyri).

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6 
  • Greenfo.hu
  • Faunaeur.org
  • Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. [Budapest]: Officina Nova. 1993.