Imádkozó sáska

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Ájtatos manó
Mantid August 2007-2.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Magyarországon védett
Eszmei érték: 5000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Fogólábúak (Mantodea)
Család: Imádkozó sáskák (Mantidae)
Nem: Mantis
Faj: M. religiosa
Tudományos név
Mantis religiosa
Linnaeus, 1758
Alfajok
  • M. r. beybienkoi Bazyluk, 1960
  • M. r. caucasica Lindt, 1974
  • M. r. eichleri Bazyluk, 1960
  • M. r. inornata Werner, 1930
  • M. r. langoalata Lindt, 1974
  • M. r. latinota Lindt, 1974
  • M. r. macedonica Karaman, 1961
  • M. r. major Gerstaecker, 1873
  • M. r. polonica Bazyluk, 1960
  • M. r. religiosa (Linne, 1758)
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Ájtatos manó témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Ájtatos manó témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Ájtatos manó témájú kategóriát.

Az imádkozó sáska vagy ájtatos manó (Mantis religiosa) a rovarok (Insecta) osztályába sorolt fogólábúak (Mantodea) rendjéből, az imádkozó sáskák (Mantidae) családjából az egyetlen, Magyarországon is honos faj. Köznyelvi elnevezése („imádkozó sáska”) kissé félrevezető, mivel nincs közeli rokonságban a valódi sáskákkal; legközelebbi rokonaik a csótányok és a termeszek.

Tudományos nevében a Mantis szó jóst jelent: erre vonatkozik a Theokritosz által leírt „mantis ha kalamaia” kifejezést is, ami tulajdonképpen a nádszálakban ülő jóst, látnokot jelent. Az arab kultúrában azt tartják róla, hogy fogólábaival Mekka felé mutat.

Magyarországon védelem alatt áll, 2012-ben az év rovarjának választották. [1]

Leírása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Imádkozó sáska

Jól felismerhető megnyúlt előtoráról és jellegzetesen meghajlított első lábairól, amelyek tüskések és igazi fogókészüléket alkotnak. Leggyakrabban zöldes vagy barnás színű. Színezete e közhiedelemmel ellentétben nem függ össze a környezetében lévő növények színezetével, a színek kialakulása eddig ismeretlen.[2] Alakjának és testtartásának köszönhetően jól beleolvad a környezetébe.

A 6–7 cm hosszú nőstény zömökebb, nagyobb; potroha felduzzad a benne rejlő petéktől, a hím mindig karcsú, 4–5 cm hosszú.

Táplálkozása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tápláléka elsősorban röpképes rovarokból áll – nagy étvágyú, kíméletlen ragadozó. Gyakran mozdulatlanná meredve, lesből támad (bár ilyenkor néha hosszú lábain „hintázni” kezd, hogy áldozata szélfútta falevélnek higgye). Előfordul az is, hogy óvatosan megközelíti áldozatát, majd ráveti magát. Mindkét esetben fogólábaival ragadja meg a zsákmányt olyan sebességgel, hogy azt az emberi szem nem is képes érzékelni.

Megfigyelték már, hogy bizonyos példányok kisebb gyíkokat, madárfiókákat is megtámadnak, és sikeres támadás esetén, fogyasztanak.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Számottevő ivari dimorfizmus nincsen, eltekintve attól, hogy a hímek átlagmérete kisebb, mint a nőstényeké. A párosodás nyár végén történik, a frissen kikelt állatok nagyon hasonlítanak a kifejlett imádkozó sáskára (de kisebbek és szárnyatlanok): kifejléssel növekednek. A nőstény néha (de közel sem mindig) felfalja a hímet párzás után (kannibalizmus), de akár a nemi aktus közben is (a hím gyakran akkor is folytatja a párzást, ha a feje vagy más testrészei már hiányoznak).

Élőhelye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az imádkozó sáska tipikus élőhelye

Az imádkozó sáska gyakran megtalálható a meleg száraz, bokros-füves területeken, nagyon kedveli a dombvidékek déli fekvésű, napsütötte, de nem kopár oldalait. Megtalálható Közép-Európában, így hazánkban is, számos alfaja azonban szinte valamennyi kontinensen előfordul.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Az év rovara
  2. Alfred Edmund Brehm. Ájtatos manók (Mantodea), Az állatok világa, A legújabb német kiadás nyomán teljesen átdolgozott, az új felfedezésekkel és a magyar vonatkozásokkal kiegészített új magyar kiadás, Budapest: Arcanum (2000). ISBN 963 86118 2 0. Hozzáférés ideje: 2012. március 8. „Brehm2000” 

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]