Fogólábúak
 |
||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Archimantis latistyla |
||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
|
||||||||||||||||
| Családok | ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Fogólábúak témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Fogólábúak témájú médiaállományokat. |
A fogólábúak (Mantodea) az ízeltlábúak törzsének és a rovarok osztályának egyik rendje.
Nagy termetű, sáskaszerű külsejű fajok tartoznak ide, melyek az Egyenlítőtől délre és a mérsékelt égövben honosak. Karcsú testtel és megnyúlt előtorral rendelkeznek, ez igen gyakran lényegesen kiszélesedik. A teljesen szabadon álló, jól mozgatható fejen összetett szemekkel és emellett 3 pontszemmel rendelkeznek. Egészen sajátságosan átalakult elülső végtagjaik kiválóan alkalmasak a zsákmány megragadására. Az elülső lábak tüskékkel rendelkeznek. Az állatok hossza fajtól függően 1,5–30 centiméter között változik. Csáprágóik harapásra specializálódtak. Sok fajnak nincs szárnya, más fajoknak viszont két pár is van. E rovarrend fajai az álcázás mesterei. Olyan fajok is vannak melyek egy virágon ülve várják az áldozatot.
Magyarország területén mindössze egy, szigorúan védett faj, az ájtatos manó (Mantis religiosa) fordul elő természetes módon.
Tartalomjegyzék |
Rendszerezés [szerkesztés]
A rendbe az alábbi családok tartoznak:
- Chaeteessidae
- Metallyticidae
- Mantoididae
- Amorphoscelidae
- Eremiaphilidae
- Hymenopodidae
- Liturgusidae
- imádkozó sáskák (Mantidae)
- Empusidae
Életmódjuk [szerkesztés]
A fogólábúak magányosan élő állatok. Táplálékukat főleg más rovarok és pókok alkotják. A nagytestű fajok békákat, gyíkokat, madárfiókákat és kisemlősöket is elkaphatnak[1]. Lesből támadnak. Jól álcázva türelmesen várakoznak, míg áldozatuk a hatósugarukba kerül, ekkor fogólábukkal villámgyorsan lecsapnak, majd elkapják és elfogyasztják a zsákmányukat.
Szaporodásuk [szerkesztés]
A párzási időszak a mérsékelt égövben nyáron van, a trópusokon egész évben párzanak. A legtöbb faj nőstényei lerágják a hímek fejét párzás közben. A peték száma fajtól függően 10-400 darab lehet. A peték kokonban fejlődnek, kikelési idő 3 hét és 6 hónap között változik, a hőmérséklettől és a páratartalomtól függően.
Források [szerkesztés]
- Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6
