Szlovénia vasúti közlekedése
| Szlovénia | |
 | |
| Zidani Most állomása, fontos vasúti csomópont | |
| Működtetés | |
| Nemzeti vasúttársaság |  Szlovén Vasutak (Slovenske železnice) |
| Statisztika | |
| Utasok száma | 16,1 millió[1] évente |
| Utaskilométer | 793 millió[1] évente |
| Felmérés éve | [[2006, 2007]] |
| Teherszállítás | 18,8 millió tonna[1] évente |
| A hálózat hossza | |
| Teljes hossz | 1228[2] km |
| Villamosított vonalak | 503[2] km |
| Nyomtávok | |
| Fő nyomtáv | 1435 mm |
| 1435 mm | 1228 km[2] km |
| Áramrendszer | |
| Fő áramrendszer | 3000 V egyenáram |
| 3000 V DC | 493 km |
| 15kV 16,7 Hz AC | 7 km |
| 25 kV 50 Hz AC | 3 km |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szlovénia témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Az új EU-tagállamok közül a kis Szlovénia csatlakozott a legmagasabb életszínvonallal. Az országban alig két-három nagyobb város található, ezek közé tartozik Maribor és Ljubljana. Szlovénia egyik fő jelentőségét a koperi kikötő forgalma adja, továbbá jelentős a szerepe a Nyugat-Európa és Horvátország közötti kereskedelemben. Vasúthálózatának hossza 1228 km, normál nyomtávú, 503 km hosszan villamosítva.[2]
A szlovén vasúti liberalizáció[szerkesztés]
A Szlovén Vasutak holdinggá alakítása 2003-ban történt meg, mindössze három leányvállalatot hoztak létre: személyszállító, áruszállító és infrastruktúra társaságot. Létrehozták az engedélyező és tanúsító szervezetet is. Az engedélyekért azonban nem tolong egyelőre senki. A szlovén vasút ugyanis jól, hatékonyan és versenyképesen dolgozik. Noha a teherszállítás 92%-a tranzit, e piacra önmagában aligha startol rá bárki is. A viszonylag rövid szlovén szakaszra önálló céget kiépíteni nem lenne hatékony. A Szlovén Vasutak még nyitott bármely társasággal együttműködni.
Szlovénia vasúti helyzete[szerkesztés]
A szlovén személyszállító vonatok 2003-ban 15,1 millió utast szállítottak, ami 4%-kal múlja felül a 2002-es szintet. A társaság 1990-ig stabil 1,5 milliárd utaskilométert teljesített. Ez hirtelen harmadára csökkent az ország függetlenné válásakor. Azóta ha nagyon lassan is, de 15 éve töretlenül fejlődik a cég, és soha nem csökken. A személyszállítást szinte kizárólag dízel és villany motorvonatokkal bonyolítják. A Jugoszláviából „átmentett” járművek cseréje szinte egyszerre történt meg. A kis távolságok és a viszonylag magas pályasebesség miatt a Desiro motorvonat mindenütt megállja a helyét.
Noha a vonatok kihasználtsága nem mindig magas, azért a vasúti szolgáltatás megbízható, kulturált és színvonalas. A személyszállító cég – a térségben szokatlan módon – vélhetően így sem fogja romokba dönteni az államháztartást. Vasárnap – a turisztikai nevezetességekhez menő, továbbá az IC és ICS vonatok kivételével – szinte teljesen leáll a vasúti személyforgalom.
A szlovén vasút igazi énje a teherszállítás. A vonalak bővítése, villamosítása mind ennek van alárendelve, joggal. 2005-ben a 15,8 millió tonna áru elszállítása közel 60%-os piaci részesedésnek felelt meg (Ezt az unióban csak a posztszovjet Észtország 74,3%-a múlja felül).
Az SŽ 2022-ben 13,9 millió utast szállított, a szlovén vonalakon pedig összesen 25,8 millió tonna áru haladt át.
A forgalom 92%-a nemzetközi forgalomban történik, és mindezt – Svájccal és Szlovákiával ellentétben – nem az útépítések elhanyagolásával vagy jogszabályi korlátozással, hanem magas szolgáltatási színvonallal érte el.
Képek[szerkesztés]
-
-
-
-
Tehervonat Szlovéniában -
Az ÖBB Vectron villamos mozdonya Szlovéniában
.JPG)
.JPG)
.jpg)
Vasúti kapcsolata más országokkal[szerkesztés]
Ausztria – azonos nyomtávolság, eltérő áramrendszer 3 kV DC / 15 kV AC
Olaszország – azonos nyomtávolság, azonos áramrendszer
Horvátország – azonos nyomtávolság, eltérő áramrendszer 25 kV 50 Hz AC / 3 kV DC
Magyarország – azonos nyomtávolság, eltérő áramrendszer 25 kV 50 Hz AC / 3 kV DC
További információk[szerkesztés]
- Railfaneurope.net - Szlovénia. railfaneurope.net, 2010 [last update]. [2012. június 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. július 28.)
- Potniški promet - Slovenske železnice d.o.o.. slo-zeleznice.si, 2011 [last update]. (Hozzáférés: 2011. július 28.)
- Thorsten Büker: www.bueker.net - Szlovénia vasúti térképe (angol nyelven). bueker.net, 2011. (Hozzáférés: 2011. október 24.)
- Kengyel Kristóf: Ahol a vonat nem MÁV – A Balkán vasútjai. (Hozzáférés: 2023. szeptember 1.)
Források[szerkesztés]
- Andó Gergely: Vasúti közlekedés napjaink Európájában, avagy mi a vasút jövője (magyar nyelven) (pdf). Budapesti Corvinus Egyetem, 2005. (Hozzáférés: 2008. március 20.) OTRS engedély
- ↑ a b c www.uic.org - 2006-os statisztika
- ↑ a b c d CIA - The World Factbook. cia.gov. [2020. április 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 28.)
