Albánia vasúti közlekedése
| Albánia | |
| Személyvonat Albániában | |
| Működtetés | |
| Nemzeti vasúttársaság | Hekurudha Shqiptarë |
| Infrastruktúra-kezelő | Hekurudha Shqiptarë |
| Fő üzemeltetők | Hekurudha Shqiptarë |
| Statisztika | |
| Utasok száma | 1 millió fő[1] évente |
| Utaskilométer | 51 millió km[1] évente |
| Felmérés éve | [[2007, 2008]] |
| Teherszállítás | 0,4 millió tonna[1] évente |
| A hálózat hossza | |
| Teljes hossz | 896[2] km |
| Kétvágányú vonalak | 0[1] km |
| Villamosított vonalak | 0[2] km |
| Nagysebességű vonalak | 0 km |
| Nyomtávok | |
| Fő nyomtáv | 1435 mm |
| 1435 mm | 896[2] km |
Albánia vasúti közlekedése a nemzeti vasúttársaság, a Hekurudha Shqiptarë (magyarul Albán Vasutak) kezelése és irányítása alatt áll, de az ország gazdasági helyzete miatt igen fejletlen. A hálózat 896 km hosszú, normál nyomtávú, nem villamosított.[2] Az összes vonatot a ČKD által gyártott dízelmozdonyok húzzák.
Tartalomjegyzék |
Vasúthálózat [szerkesztés]
Az első normál nyomtávú vonal 1947-ben nyílt meg. Előtte azonban már volt néhány keskeny nyomtávú vonal. Az első és egyetlen nemzetközi vonal Montenegróba vezet.
A hivatalos legnagyobb sebesség 80 km/h, A 2007-es áprilisi Thomas Cook európai nemzetközi menetrendkönyvben egy utazás Shkodra és Tirana között (98 kilométer) 3 ½ óráig tart.
Albánia UIC országkódja a 41-es.
Vasúti kapcsolata más országokkal [szerkesztés]
Montenegró - azonos nyomtávolság, csak teherforgalom
Görögország - nincs kapcsolat
Macedónia - nincs kapcsolat
Koszovó - építés alatt, átadás: 2012.
Személyszállítás [szerkesztés]
A HSH három vonalon közlekedtet személyszállító vonatokat:
- Shkodra–Milot–Vora–Durrës–Rrogozhina–Fier–Vlora (2012-től Vlorëig csak nyáron)
- Vora–Tirana
- Rrogozhina–Elbasan–Librazhd
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- 2012 nyarán érvényes vasúti menetrend (Andó Gergő)
- www.railfaneurope.net (angolul)
- www.hsh.com.al/
- Képek az albán vasútról
- Thorsten Büker: www.bueker.net - Albánia vasúti térképe (angol nyelven). bueker.net, 2011. (Hozzáférés: 2011. október 24.)
Források [szerkesztés]
- ^ a b c d www.uic.org - 2006-os statisztika
- ^ a b c d CIA - The World Factbook. cia.gov. (Hozzáférés: 2010. szeptember 29.)
|
|||||||||||||||||

