Izola
| Izola | |
 |
|
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovénia |
| Tartomány | Primorska |
| Statisztikai régió | Obalno-kraška |
| Község | Izola |
| Rang | város |
| Rendszám területkód | KP |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 14 549 fő (2002) +/- |
| Népsűrűség | 509 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 2 m |
| Terület | 28,6 km² |
| Időzóna | UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Izola
Pozíció Szlovénia térképén
|
|
| é. sz. 45° 32′ 2″, k. h. 13° 39′ 20″ | |
 |
|
| Izola község elhelyezkedése | |
| Izola weboldala | |
Izola (IPA: [ˈiːzɔla], olaszul Isola d'Istria IPA: [ˈiːzola ˈdistrja]) város és község (járás) Szlovéniában, nyaralóhely és kikötő az Adria partján, az Isztriai-félszigeten.
Trieszttől 16 km-re délnyugatra helyezkedik el.
Izola község (járás) települései[szerkesztés]
Baredi, Cetore, Dobrava, Izola, Jagodje/Valleggia, Korte, Malija, Nožed és Šared.
Izola város[szerkesztés]
A város egy néhai szigeten (erről árulkodik az olasz neve) fekszik, és az 1. században alapították. A középkorban egy kőhíd kötötte össze a szárazfölddel. 1253-ban szerzett városi jogait elvitatták a szomszédos Piran és Koper városok, ami miatt több mint száz éves ellenségeskedés kezdődött közöttük. Gazdasági hanyatlásának okai a pestisjárványokban, és Trieszt felvirágzásában keresendők.
A következő mérföldkő Izola történetében az volt, amikor I. Napóleon bevonuló hadai – a lerombolt várfalakat a tengerbe dobálva – félszigetesítették a várost.
1918-ban újabb impériumváltást élt át a város. Az osztrákokat az olaszok váltották a sorban. E forgatókönyv szerint játszódott le a következő uralomváltás is 1945-ben, azzal a különbséggel, hogy most az olaszok lettek a szenvedő felek, Jugoszlávia ellenében. 1991 óta a sziget a független Szlovénia része.
Fő bevételi források a turizmus és a halfeldolgozás (Delamaris).
