Szlovénia gazdasága

A nyersanyagok és más természeti adottságok intenzív hasznosítása révén Szlovénia alapvetően mezőgazdasági országból fejlett ipari országgá vált. Ennek köszönhető, hogy a volt szocialista országok népei közül a szlovének életszínvonala a legmagasabb.

Mezőgazdaság

Mezőgazdasága kevésbé jelentős (a nemzeti össztermék 6%-át adta 2001-ben), csak minden tizedik állampolgár él a mezőgazdaságból. Szlovénia területének 15%-a áll művelés alatt. Ezt a kisparaszti gazdálkodás magas színvonala ellensúlyozza, így az ország élelmiszerigényének 84%-a belföldről elégíthető ki.

Állattenyésztésében a szarvasmarha-tenyésztés dominál.

A szántóföldi növénytermesztésben a búza és kukorica mellett a burgonya és cukorrépa elterjedt. A dombvidékeken szőlő, gyümölcs és komló termesztése jellemző.

Az ország területének felét erdők borítják.

Bányászat

Szlovénia ásványi kincsekben gazdag, melyek közül a szén, a vasérc, az ólom, a cink, a higany és a bauxit a leggyakoribb. A Zalai-dombság folytatásában némi olajat is találtak. Legnagyobb barnaszénbányái: Trbovlje, Zagorje. Világhírű, Európában legnagyobb higanybányáját Idrijánál már 1490 óta használják. A legszámottevőbb ólomtermelés Mežica bányájában történik.

Ipar

Legfontosabb iparága a fémfeldolgozás (elektronika, távközlés, műszergyártás, járműipar). A vegyiparból a gyógyszergyártás, a kohászatból az alumíniumkohászat emelhető ki (Kidričevo).

Külkereskedelem

Szlovénia főként az uniós államokba, Németországba és Olaszországba exportál, főbb exporttermékei személygépkocsik, elektromos berendezések, gyógyszerek, acélipari termékek. A legnagyobb exportőrök: a Renault Revoz nevű leányvállalata, a Gorenje-csoport és a Krka gyógyszergyártó vállalat.

Források

• Probáld Ferenc: A Jugoszláv utódállamok. Szlovénia. In: U.ő (szerk.): Európa regionális földrajza. Egyetemi és főiskolai tankönyv. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1994. 450-451. ISBN 963 18 5945 2
• Szlovénia gazdasága