Dél-afrikai medvefóka

Dél-afrikai medvefóka
	;
Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Osztály:	Emlősök (Mammalia);
Alosztály:	Elevenszülő emlősök (Theria);
Alosztályág:	Méhlepényesek (Eutheria);
Öregrend:	Laurasiatheria;
Rend:	Ragadozók (Carnivora);
Alrend:	Kutyaalkatúak (Caniformia);
Öregcsalád:	Úszólábúak (Pinnipedia);
Család:	Fülesfókafélék (Otariidae);
Alcsalád:	Oroszlánfókák (Otariinae);
Nem:	Arctocephalus;
Faj:	A. pusillus;
Tudományos név
	Arctocephalus pusillus; (Schreber, 1775)
Elterjedés
	Elterjedési területe, sötétkék kolóniák, világoskék kóborló egyedek
Hivatkozások
	A Wikifajok tartalmaz Dél-afrikai medvefóka témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Dél-afrikai medvefóka témájú médiaállományokat.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Ugrás: navigáció, keresés

A dél-afrikai medvefóka (Arctocephalus pusillus) az emlősök (Mammalia) osztályának ragadozók (Carnivora) rendjéhez, ezen belül a fülesfókafélék (Otariidae) családjához tartozó faj.

[szerkesztés] Előfordulása

Dél-Afrika partvonalán és a partot szegélyező szigeteken él, Angola déli részétől Algoa Bay és Port Elizabeth magasságáig.

Alfaja az ausztrál medvefóka. Ennek szaporodó kolóniái kizárólag kilenc kisebb szigeten vannak a Bass-szorosban Dél-Ausztrália és Tasmania között. A szaporodási időszakon kívül Ausztrália partjai mentén és Tasmania körül is megtalálható.

Évente több tízezer 7-10 hónapos növendék fókát ölnek meg.

[szerkesztés] Alfajai

ausztrál medvefóka (Arctocephalus pusillus doriferus)
dél-afrikai medvefóka (Arctocephalus pusillus pusillus)

[szerkesztés] Megjelenése

A hím hossza 230 centiméteres, a nőstény 180 centiméteres nagyságot érhet el. A hím akár 300 kilogrammos is lehet, a nőstény pedig meghaladhatja a 100 kilogrammot. Mindkét nem bundája tömött, az alsó, hőszigetelő réteg különösen gyapjas. A vedlés minden évben január és február között történik. A hímnek és a nősténynek egyaránt hosszú, merev szálú, fehér bajusza van. A hímet vastag szalonnaréteg védi a hideg ellen, ez egyben energiaforrásul is szolgál számára a párzási idő alatt. Szőrzete durva; színe szürkésbarnán árnyalt fekete; olykor a tarkóján rövid sörényt visel. A nőstény testtömege mindössze harmada a bikáénak; bundája barnásszürke vagy sárgásbarna. A borjú háromszor is vedlik, mielőtt felvenné a felnőtt egyedekre jellemző színezetet. Bundája fekete és prémes; az alszőrök színe a barnától az ezüstszürkéig terjed, a hegyük fehér.

[szerkesztés] Életmódja

A párzás és az utódnevelés nagy telepekben történik, de táplálékkeresésre külön indulnak az állatok. Tápláléka kisebb halak, tintahalak és rákok.

[szerkesztés] Szaporodása

Az ivarérettséget a nőstény 3-4, a hím 4-5 évesen éri el, azonban a hímek csak ritkán szaporodnak a 9. életévük előtt. A párzási időszak november és december között van. A nőstény egyetlen fókaborjút ellik. A borjakat körülbelül egy évig szoptatják az anyjuk.