Fekete lóantilop

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Fekete lóantilop
Fekete lóantilopbika
Fekete lóantilopbika
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülők (Theria)
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla)
Alrend: Kérődzők (Ruminantia)
Alrendág: Pecora
Család: Tülkösszarvúak (Bovidae)
Alcsalád: Lóantilopformák (Hippotraginae)
Nem: Hippotragus
Faj: H. niger
Tudományos név
Hippotragus niger
(Harris, 1838)
Elterjedés
Hippotragus niger distribution.svg
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Fekete lóantilop témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Fekete lóantilop témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Fekete lóantilop témájú kategóriát.

A fekete lóantilop (Hippotragus niger) a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába és a lóantilopformák alcsaládjába tartozó afrikai kérődző.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A fekete lóantilop Angola, Botswana, Kenya, Malawi, Mozambik, Namíbia, Dél-afrikai Köztársaság, Tanzánia, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Zambia és Zimbabwe fás és füves szavannáin él, lehetőleg olyan helyen, ahol mindkét növényzettípus jelen van. A kritikusan veszélyeztetett alfaj, az óriás fekete lóantilop (Hippotragus niger variani) kizárólag Angolában, a Cuanza és a Loando folyók között él.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A fekete lóantilop az egyik legimpozánsabb megjelenésű antilopfaj, épp ezért népszerű az állatkertekben. Az egész állat rendkívüli erőt sugároz, teste robusztus, nyaka vastag, lábai erősek, sörénye pedig mereven felfelé áll. Hároméves korukig a bikák és a tehenek szinte teljesen egyformák, azonban akkor a hímek megfeketednek, és szarvuk is hatalmasra nő. A felnőtt bikák feketék, a nőstények és fiatal állatok pedig gesztenyebarnák (a délebbi populációk sötétebbek), a kéthónaposnál fiatalabb egyedek pedig világosbarnák. A legtöbb fekete lóantilop hasa fehér, és a pofájukon is jelentős fehér folt van, hasonlóan a farukon levő „tükörhöz”.

A bikák mintegy 238 kilogrammot nyomnak, marmagasságuk pedig 116-142 centiméter között változik. A tehenek átlag testtömege 220 kilogramm, és némileg alacsonyabbak. A hímek szarva masszívabb és jobban görbül, mint a nőstényeké, és hossza 81-165 centiméteres is lehet. A tehenek szarva ezzel szemben mindössze 61-102 centiméter hosszú.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A fekete lóantilop éjjel és nappal is aktív, bár inkább nappal legel, mivel éjszaka nagyobb a ragadozók támadásának veszélye. Ez a faj kisebb (15-25 példányt számláló) csordákban él, amelyek tehenekből és fiatal borjaikból, valamint egy domináns bikából állnak. Sok hím ürülékkel és patakaparásokkal kijelölt territóriumot tart fenn a különösen jó legelőkön, hogy odavonzza a szabad nőstényeket. A terület gazdája a többi bikát is hagyja legelni birtokán, amíg alávetett módjára viselkednek, és nem mutatnak érdeklődést a nőstények irányában. Ellenkező esetben küzdelemre kerül sor, amely ritkán vezet komoly sérülésekhez.

Fekete lóantiloptehén

A fekete lóantilopok fűfélékkel és lombokkal táplálkoznak, és előszeretettel legelnek olyan növényekről, amelyek termeszvárakon nőnek. Meglehetősen specializáltak, ami ritkulásukhoz vezet: csak az alacsonyabb fűfélék leveleit fogyasztják. Erősen vízhez kötöttek, maximum három kilométeres távolságra vándorolnak a vízforrásoktól. Rendszeresen látogatják a sónyalatókat, és olykor csontokat is rágnak, hogy beszerezzék a létfontosságú nyomelemeket, amelyek hiányoznak táplálékukból.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A domináns bikák védelmezik háremeiket és azt a 300-500 méter sugarú kört, amiben legelnek. A bikák igyekeznek minden tehenükkel párosodni, és a betolakodó hímeket kíméletlenül elűzik.

A májustól júliusig tartó párzási időszakban a fekete lóantilopok tehenei mindössze egy termékenységi ciklust élnek át, amely júniusban tetőzik. A vemhesség 8-9 hónapon át tart, így az egyetlen borjú az esős időszak végén láthatja meg a napvilágot. Ez nem elsősorban táplálkozási szempontból fontos, hanem azért is, mert a magas fű menedéket nyújt a kis antilopnak, aki három hétig a csordától is távol tartja magát. Az anyaállat és borja között egyébként sem túlzottan erős a kötődés, a fiatal egyedek később is gyakorlatilag csak szoptatáskor keresik fel anyjukat. Az elválasztás hat hónap után következik be.

A tehenek 2,5 éves korukban lesznek ivarérettek, és kisebb, kor alapján hierarchikusan felépülő csordákban tömörülnek. Az addig alárendelt bikák 3-4 éves korukban leválnak ezekről az nősténycsapatokról, és saját „agglegénycsoráikban” élnek egészen ötéves korukig, amikor elérik az ivarérettséget.

Védettsége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hippotragus niger.JPG

Nagy szarvai és izmos teste miatt a ragadozók legfeljebb a 16-19 évig is elélő fekete lóantilopok borjait fenyegethetik. A legnagyobb veszélyt erre az impozáns nagyvadra az emberi tevékenység jelenti. Trófeája a vadászok körében igen népszerű, nagy presztízsértékkel bír.

A Nemzetközi Vörös Könyvet kiadó IUCN listája alapján a fekete lóantilop állományának egésze csak mérsékelten veszélyeztetett. Az Angolában élő óriás alfaj azonban a kihalás szélén áll élőhelyének pusztulása és a trófeavadászat miatt. Az angolai polgárháború (1975-1995) is súlyos károkat okozott: a taposóaknáknak sok antilop esik áldozatul mind a mai napig, és a hadakozó felek is előszeretettel fogyasztották a természet javait.

1982 óta nem láttak élő példányt, csak ürülékmintákból kivont DNS vizsgálatának eredményei alapján gyanították a tudósok, hogy a többi alfajnál hosszabb szarvú és sötétebb színű óriás fekete lóantilop még előfordul az angolai erdőségekben. 2006 februárjában egy német kutatócsoport felvételekkel is tudta igazolni az állat létezését.

Rokonai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A fekete lóantilop mellett még két fajt sorolnak a Hippotragus-nembe:

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lóantilopformák (Hippotraginae)
Addax Oryx Gazella Namibia(1).JPG Arab bejza
Fakó lóantilop Bejza
Fekete lóantilop Kardszarvú antilop
Kék lóantilop Nyársas antilop