Fejdíszes cerkóf

Fejdíszes cerkóf
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Emlősök (Mammalia) Rend: Főemlősök (Primates) Család: Cerkóffélék (Cercopithecidae) Alcsalád: Cerkófmajomformák (Cercopithecinae) Nem: Cercopithecus Alnem: Mitis Faj: C. mitis
Tudományos név
Cercopithecus mitis Wolf, 1822
Elterjedés
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Fejdíszes cerkóf témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Fejdíszes cerkóf témájú médiaállományokat.

A fejdíszes cerkóf (Cercopithecus mitis) az emlősök (Mammalia) osztályának a főemlősök (Primates) rendjéhez, ezen belül a cerkóffélék (Cercopithecidae) családjához és a cerkófmajomformák (Cercopithecinae) alcsaládjához tartozó faj.

Elterjedése

Dél-Afrika keleti vidékétől Zimbabwéig, Kenyáig, és Zairéig honos. Egyes populációk Dél- és Kelet-Afrika erdeiben élnek. A fajt élőhelye pusztulása veszélyezteti.

Alfajai

• Cercopithecus mitis boutourlinii
• Cercopithecus mitis elgonis
• Cercopithecus mitis heymansi
• Cercopithecus mitis mitis
• Cercopithecus mitis opisthostictus
• Cercopithecus mitis stuhlmanni

Megjelenése

A majom fej-törzs-hossza 40-70 centiméter, farokhossza 70-100 centiméter. A hím testtömege 8-10 kilogramm, a nőstényé 4-5 kilogramm. Bundája puha és vastag, lábánál és vállánál a sötétbarnától a kékesfeketéig változhat a színe. Háta és oldalai szürkébarna árnyalatúak. Kerek fején rövid orr ül. Szeme felett szemöldöksáv húzódik. Fülpamacsai fehérek. Farka hosszú, egyensúlyozásra szolgál, amajom általában ívben behajlítva tartja. Hátsó lába a mellsőnél hosszabb. A fejdíszes cerkóf ügyesen mozog az ágakon.

Életmódja

A nőstények egy vezérhímmel alkotnak háremet; más hímek magányosan élnek. Egy háremben 10-30 nőstény is lehet. A hímek uralma egy hárem fölött nagyon változó idejű lehet: néhány héttől több évig. Tápláléka elsősorban gyümölcsök, valamint bogarak, madarak, tojások és kisemlősök, de fakéreg is, emiatt az erdészek kártékonynak minősítik. Fogságban 20-30 évig él.

Szaporodása

Az ivarérettséget valószínűleg 5-6 éves korban éri el. A párzási időszak területenként eltérő. A vemhesség 5-6 hónapig tart, ennek végén egy utód jön a világra. A kölyök először az anyja hasi szőrzetébe kapaszkodik, azután rövid időre rá, már az anyja hátán is ül. A hímek ivarérettségük elérésekor elhagyják a csapatot, a nőstények pedig egész életükben a háremben maradnak.

Források

• Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6 
• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. szeptember 5.)
• ITIS szerinti rendszerbesorolása
• http://www.bucknell.edu/msw3/browse.asp?id=12100475 - Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (editors). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3rd ed).