Ugandai–tanzániai háború

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugandai–tanzániai háború
Dátum 1978. május – 1979. április 11.
Helyszín Uganda
Eredmény Tanzániai győzelem, Idi Amin hatalmának megdöntése Ugandában
Harcoló felek
Flag of Uganda.svg Uganda
Flag of Libya (1977-2011).svg Líbia
Flag of Palestine.svg Palesztinai Felszabadítási Szervezet
Flag of Tanzania.svg Tanzánia
Flag of Uganda.svg Ugandai Nemzeti Felszabadítási Hadsereg
Parancsnokok
Flag of Uganda.svg Idi Amin
Flag of Libya (1977-2011).svg Moammer Kadhafi
Flag of Tanzania.svg Julius Nyerere
Flag of Tanzania.svg Abdallah Twalipo
Flag of Tanzania.svg Tumainiel Kiwelu
Flag of Uganda.svg Tito Okello
Flag of Uganda.svg Yoweri Museveni
Flag of Uganda.svg David Oyite-Ojok
Haderő
70 000 ugandai, 3000 líbiai katona, 200 palesztin önkéntes 100 000 tanzániai katona, 6000 ugandai felkelő

Az ugandai–tanzániai háború (Ugandában gyakran „Felszabadító háború” néven emlegetik) egy fegyveres konfliktus volt Uganda és Tanzánia között 19781979-ben.

Előzmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Uganda és Tanzánia kapcsolatai már a háború előtt évekkel feszültek voltak. Miután 1971-ben Idi Amin egy katonai puccsban magához ragadta a hatalmat, Julius Nyerere tanzániai elnök menedéket ajánlott a megbuktatott ugandai elnöknek, Milton Obote-nak. Hozzá még mintegy 20 000 menekült is csatlakozott (ők Amin megtorlásai elől menekültek). Egy évvel később menekültek egy csoportja sikertelen hadjáratot folytatott Uganda ellen. 1978-ban egy puccskísérlet zajlott le az ugandai fővárosban, Kampalában, ahonnan Idi Amin és családja csak helikopterrel tudott elmenekülni. Eközben súlyos felkelések robbantak ki Dél-Ugandában. Idi Amin felkészült a Tanzánia elleni invázióra, mellyel a belső gazdasági és politikai válságról akarta elterelni az ugandai közvélemény figyelmét.

A háború[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nyerere a Tanzániai Népi Védelmi Erőknél elrendelte a mozgósítást. Néhány hét alatt a 40 000 fős alaphadsereget 100 000 főre duzzasztották (tartalékosok, rendőrök mozgósításával). A tanzániai hadsereghez csatlakozott több Amin ellen harcoló ugandai fegyveres csoport, akik Ugandai Népi Felszabadítási Hadsereg (UNLA) néven egyesültek. A tanzániai hadsereg szovjet Katyusa rakétavetőkkel lőni kezdte az ugandai csapatok állásait, akik visszavonultak. Az ugandai hadsereget a líbiai vezető, Moammer Kadhafi támogatta, aki 2500 katonát, valamint jelentős hadi felszerelést küldött Amin támogatására. Az ugandai hadsereghez csatlakozott egy 200 fős palesztin kontingens a Palesztinai Felszabadítási Szervezettől. A palesztinok Amin mellettük, az izraeliek ellen tanúsított szolidaritását és segítségét (egyebek mellett az entebbei túszdráma során) voltak hivatottak viszonozni, ezért jöttek el harcolni a tanzániai hadsereg és az ugandai ellenállás ellen.

A líbiai hadsereg egységei hamarosan harcolni kényszerültek a tanzániai hadsereggel, mert a visszavonuló ugandai egységek a meglévő teherautókat a megszerzett és rablott értéktárgyak kimenekítésére használták.A tanzániai egységek Kampala irányába nyomultak előre, de meg kellett állniuk egy csatornánál, Lukaya közelében. Végül kemény harcok árán a tanzániai egységeknek sikerült áttörniük a csatornán valamint a líbiai védelmen. A tanzániai és az UNLA erők a Lukaya csata után kevés ellenállással találkoztak. Első rohammal bevették az Entebbe-i repülőteret, majd 1979. április 10-én elfoglalták a fővárost, Kampalát. A líbiai és ugandai egységek kevés ellenállást tanúsítottak, és a tanzániai katonák számára a legnagyobb problémát a harcban a megfelelő térképek hiánya jelentette a városról. Amin először Líbiába, majd Szaúd-Arábiába menekült. Az ugandai hadsereg ezután letette a fegyvert.

Következmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tanzániai csapatok még maradtak Ugandában, hogy segítsék az országot és az UNLA-t a választások megszervezésében. Amin hatalmának megdöntését követően élénk politikai harc bontakozott ki az elnöki hatalom megszerzéséért.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Geoffrey Regan: Történelmi baklövések, Alexandra, Pécs, 2004., ISBN 963 368 782 979-87. o.

Ez a szócikk részben vagy egészben az Ugandan-Tanzanian War című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.