Csuklyás cerkóf
 |
||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||
Sebezhető       |
||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||
| Cercopithecus lhoesti (P. Sclater, 1899) |
||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Csuklyás cerkóf témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Csuklyás cerkóf témájú médiaállományokat. |
A csuklyás cerkóf (Cercopithecus lhoesti) az emlősök (Mammalia) osztályának a főemlősök (Primates) rendjéhez, ezen belül a cerkóffélék (Cercopithecidae) családjához és a cerkófmajomformák (Cercopithecinae) alcsaládjához tartozó faj.
A Cercopithecus nemen belül a Lhoesti csoportba tartozik, közeli rokon fajai a szakállas cerkóf (Cercopithecus preussi) és a napfarkú cerkóf (Cercopithecus solatus).
Tartalomjegyzék |
Elterjedése, élőhelye [szerkesztés]
Ez a faj az északkeleti Kongó-medencében, a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részén, a Lualaba folyótól keletre, az Ituri-esőerdőben, Ruandában valamint Uganda nyugati részén, a Kigezi körzet délnyugati részén és a Rwenzori-hegységben él. Fő elterjedési területén kívül elszigetelt populációi élnek Ugandában a Kibale-erdei Nemzeti Parkban, a Kalinzu-erdei Rezervátumban, a Rwenzori-hegység Nemzeti Parkban, a Maramagambo-erdei Rezervátumban, és a Bwindi Nemzeti Parkban, Ruandában a Nyungwe Nemzeti Parkban valamint a Kongói Demokratikus Köztársaságban a Virunga Nemzeti Parkban és a Kahuzi-Biéga Nemzeti Parkban. Jelenléte Burundi területén nincs megerősítve. Elterjedési területén belül akár 2900 m magasságon is megtalálható. Különféle erdős területeken él, többek közt galériaerdőkben, síkvidéki esőerdőkben, erdős szavannán, hegyoldalakon.
Megjelenése [szerkesztés]
Afrika egyik legszebb főemlőse. Finom vonású, fekete pofáját élénk fehér színű nyakszőrzet keretezi. Másik jellegzetessége a mélyen ülő, narancsszínű szeme, melyet szőr nélküli bőr vesz körül, ez a bőr a hímeknél halvány ibolyaszínű. Teste és hosszú lába egy gesztenye színű nyerget kivéve fekete, helyenként őszes szürke szőrzettel. Hosszú farkának töve vastag, farka fekete színű bojtban végződik A kifejlett hímek súlya (6 kg) kétszerese lehet a nőstényének, herezacskójuk feltűnő, élénk kék színű. Az újszülöttek barna színűek, színük két-három hónapos korukra kezd a felnőttek színére hasonlítani.
A faj különlegessége, hogy csak a csuklyás cerkóf és egy nagyon közeli rokona, a szakállas cerkóf az a két óvilági majom, amely képes a farkát kapaszkodásra is használni. Erre rajtuk kívül – igaz, jóval ügyesebben – csak egyes újvilági majmok képesek.
Életmódja [szerkesztés]
A csuklyás cerkóf csoportokban él, melyben egy hím és 10–17 nőstény illetve fiatal egyed él. A csoport tagjai szoros kötelékben élnek, melyet a kölcsönös kurkászás erősít meg. A csuklyás cerkóf, más cerkófmajomformákkal összehasonlítva inkább a talajszinten él, a talajszinten közlekedik, a ragadozók elől futva menekül.
Alvás céljából csoportosan a fákra vonulnak vissza, ahol a ragadozóktól biztonságban érezhetik magukat. A fiatal egyedek gyakran összefonják farkukat anyjukéval.
Táplálkozása [szerkesztés]
Nemcsak alvás, hanem többnyire táplálkozás céljából is a fák magaslatait választják. Táplálékukat gyümölcsök, a fák, bokrok fiatal levelei és hajtásai alkotják. Elfogyasztják a gerincteleneket is, alkalmanként páfrányok hajtásait, gombákat és zuzmókat is esznek. Más cerkófmajomfélékhez hasonlóan gyakran gyűjtögetik táplálékukat más majomfélékkel együtt, kihasználva azt, hogy a többi faj is figyelmeztethet a ragadozók közeledtére.
Szaporodása [szerkesztés]
A csuklyás cerkóf az évszakokhoz igazítva párzik, az időzítés a területtől függően változó. Körülbelül öt hónapos vemhesség után az anya egyetlen utódnak ad életet. Az ellés általában éjszaka történik, általában a száraz évszak végeztével, amikor a szoptatáshoz szükséges eső a legbőségesebb.[1] Az anya a méhlepényt elfogyasztja, az újszülöttet tisztára nyalja. A csoport többi nőstény tagja nagy érdeklődést mutat az újszülött iránt. Az újszülött teljes szőrzettel, nyitott szemmel születik. Néhány hónap után a szoptatás kevésbé gyakorivá válik, de körülbelül az utód két éves koráig megmarad, amikor az anya újabb utódnak ad életet. A hímnemű utód, ivarérettségét elérve elhagyja a csoportot.[2] Fogságban akár 30 évig is élhet.
Természetvédelmi helyzete [szerkesztés]
A faj elterjedési területének keleti részén a mezőgazdasági célú erdőirtások miatt jelentősen csökken az élőhelye. Egyes területeken húsáért is vadásszák.
A Természetvédelmi Világszövetség a sebezhető kategóriába sorolja. A fajt Ruanda, Uganda és Burundi (itt még nem erősítették meg előfordulását) területén törvény védi.
Egyéb [szerkesztés]
A csuklyás cerkóf egyike a fogságban legritkábban tartott cerkófoknak. A világ állatkertjeiben nagyjából 50 egyede élhet csupán. Magyarországon korábban sehol sem tartották a fajt, de 2009 március elején 3 példány (1 hím és két nőstény) érkezett a Szegedi Vadasparkba.[3]
Hivatkozások [szerkesztés]
- ↑ L'Hoest's Monkey. Oregon Zoo. (Hozzáférés: 2009. február 15.)
- ↑ L'Hoest's monkey; Cercopithecus lhoesti. BBC, Science & Nature: Animals. (Hozzáférés: 2009. február 15.)
- ↑ http://www.zoo.szeged.hu/index.php?menu=1110
Források [szerkesztés]
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. szeptember 5.)
- www.arkive.org
- ITIS szerinti rendszerbesorolása
