Keskenyorrú majmok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Keskenyorrú majmok
Gorilla (Gorilla gorilla)
Gorilla (Gorilla gorilla)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülők (Theria)
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Euarchontoglires
Rend: Főemlősök (Primates)
Alrend: Orrtükör nélküliek (Haplorrhini)
Alrendág: Majomalkatúak (Simiiformes)
Részalrend: Keskenyorrú majmok (Catarrhini)
É. Geoffroy, 1812
Hivatkozások
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Keskenyorrú majmok témájú kategóriát.

A főemlősök rendjébe tartozó keskenyorrú majmok (Catarrhini) nagycsaládját óvilági majmoknak is nevezik, mert az Óvilágban élnek.

Elterjedésük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A legtöbb fajt Afrika és Ázsia trópusi és szubtrópusi területein találjuk; Európában (Gibraltáron) egy fajuk honos.

Megjelenésük, felépítésük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Orrsövényük keskeny, orrlyukaik lefelé néznek. Fogófarkuk nincs, arcuk csupasz; minden ujjukon köröm nő. Füljáratukban van dobcsont. 32 foguk van.

A legtöbb faj nőstényei menstruálnak.

Életmódjuk, élőhelyük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közös jellemzőjük, hogy csoportokban élnek. A csoport szerkezete fajonként rendkívül különböző: a nőstények hierarchiáját alapvetően az szabja meg, hogy közösen vagy magányosan (kölykükkel párban) kutatnak-e élelem után. A magányos táplálékszerzés kevésbé biztonságos, a csoportos táplálkozás viszont erősíti a csoporton belüli versengést. A táplálékszerzés módja, a ragadozók elleni összefogás és a környezet kölcsönhatása rendkívül változatos szociális viselkedésformákat alakított ki. A hímek nemcsak a táplálékért, de a nőstényekért is versengenek. A változatos külső körülményekhez alkalmazkodva egyes fajok csoportjaiban a hím-hím, másokéiban a nőstény-nőstény kapcsolatoké a meghatározó szerep. Ezek között a szélsőségek közt sokféle közbülső csoportszerkezet is kialakult (Csányi 1999, p. 40–41.).

Rendszertani felosztásuk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Két öregcsaládjuk és három családjuk van:

A cerkóffélék fejlődési vonala mintegy 25 millió éve, a földtörténet oligocén időszakában vált el a emberfélékétől és a gibbonfélékétől (e két csoport azóta elveszítette a farkát). E különválás után az emberszerűek közös őse jelenlegi ismereteink szerint a Victoriapithecus lehetett, amelynek számos maradványa került elő a Viktória-tó szigeteiről és környékéről. A három család közös őse a mintegy 30 millió éve élt Aegyptopithecus lehetett.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ökológia
  • R. Dawkins: Az Ős meséje
  • Csányi 1999: Csányi Vilmos, 1999: Az emberi természet. Humánetológia. Vince Kiadó, Budapest, 2003. 308 p.