Hangsor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Hangsor vagy skála keletkezik, ha valamely dallam hangjait magasságuk szerint sorba rendezzük. A hangsorokat többféleképpen is csoportosíthatjuk. Vannak a modális hangsorok, amik hétfokúak. Ezeknek görög elnevezéseik vannak. Léteznek diatonikus hangsorok is. Ezen hangsorok két foktól egészen hét fokig terjedhetnek. Az egymás melletti hangokból álló diatonikus hangsorok -chord elnevezést, míg azon hangsorok amik nem egymás melletti hangokból építkeznek (tehát nem diatonikus hangsorok) -ton elnevezést kapnak; fokukat pedig a görög számok után kapják. Egy másik csoportosítás szerint dúr és moll jellegük alapján is megkülönböztetjük őket. A kis terccel induló hangsorokat moll, míg a nagyterccel kezdődőeket dúr jellegű hangsoroknak nevezzük. A skála (hangsor) hangjait fokoknak nevezzük. Ezeket a fokokat római számokkal jelöljük. Mivel a skála nyolcadik hangja (hétfokú hangsoroknál) ugyanaz mint az első hangja, csak egy oktávval (nyolc hanggal) magasabban, első foknak jelöljük. A skála alaphangját (első hangját) tonikának (jele:T), az ötödik hangját dominánsnak (jele:D), az alsó ötödik hangját (fölfelé számolva a negyedik hangját) szubdominánsnak (jele:S) nevezzük.

Diatonikus (egymás mellett álló hangokból felépülő) hangsorok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • bichord (2 fokú)
  • trichord (3 fokú)
  • tetrachord (4 fokú)
  • pentachord (5 fokú)
  • hexachord (6 fokú)
  • heptachord (7 fokú)

Ugrást (szekund távolságnál nagyobb hangközt) is tartalmazó hangsorok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • biton (2 fokú)
  • triton (3 fokú)
  • tetraton (4 fokú)
  • pentaton (5 fokú)
  • hexaton (6 fokú)

A hétfokú, diatonikus rendszer hangsorai (modusok)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • ion vagy dúr (dó-sor)
  • dór (ré-sor)
  • fríg (mi-sor)
  • líd (fá-sor)
  • mixolíd (szó-sor)
  • eol vagy természetes moll (lá-sor)
  • lokriszi (ti-sor)

Hangsorok képi és hangos megjelenítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Schema
Interval diagram ionian.svg
dúr (ion)
Loudspeaker.png hallhatóan
Interval diagram aeolian.svg
természetes moll
(eol)
Loudspeaker.png hallhatóan
Interval diagram harmonic minor.svg
harmonikus moll
Loudspeaker.png hallhatóan
Interval diagram Hungarian minor.svg
cigány-moll
Loudspeaker.png hallhatóan
Interval diagram melodic minor.svg
dallamos moll
Loudspeaker.png hallhatóan
Interval diagram dorian.svg
dór
Loudspeaker.png hallhatóan
Interval diagram phrygian.svg
fríg
Loudspeaker.png hallhatóan
Interval diagram lydian.svg
líd
Loudspeaker.png hallhatóan
Interval diagram mixolydian.svg
mixolíd
Loudspeaker.png hallhatóan
Interval diagram locrian.svg
lokriszi
Loudspeaker.png hallhatóan
Interval diagram.svg
kromatikus
Loudspeaker.png hallhatóan
Interval diagram wholetone scale.svg
egészhangú skála
Loudspeaker.png hallhatóan
Interval diagram pentatonic major.svg
dúr-pentaton
Loudspeaker.png hallhatóan
Interval diagram pentatonic minor.svg
moll-pentaton
Loudspeaker.png hallhatóan
Interval diagram alterated.svg
alterált skála
Loudspeaker.png hallhatóan
Interval diagram diminished.svg
szűkített hangsor,
egész–fél változat
Loudspeaker.png hallhatóan
Interval diagram diminished 2.svg
szűkített hangsor,
fél–egész változat
Loudspeaker.png hallhatóan
Interval diagram oriental.svg
spanyol–zsidó hanglétra
Loudspeaker.png hallhatóan
Interval diagram arabian.svg
cigány-dúr / arab hangsor


Loudspeaker.png hallhatóan

Interval diagram mi sheberach.svg
mi seberach
Loudspeaker.png hallhatóan

A félhangokból építkező kromatikus skála: Kromatikus skála.JPG

A C-dúr skála: Dur kotta.gif C, D, E, F, G, A, H, C

  • zene Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap