Hangsor
Hangsor vagy skála keletkezik, ha valamely dallam hangjait magasságuk szerint sorba rendezzük. A hangsorokat többféleképpen is csoportosíthatjuk. Vannak a modális hangsorok, amik hétfokúak. Ezeknek görög elnevezéseik vannak. Léteznek diatonikus hangsorok is. Ezen hangsorok két foktól egészen hét fokig terjedhetnek. Az egymás melletti hangokból álló diatonikus hangsorok -chord elnevezést, míg azon hangsorok amik nem egymás melletti hangokból építkeznek (tehát nem diatonikus hangsorok) -ton elnevezést kapnak; fokukat pedig a görög számok után kapják. Egy másik csoportosítás szerint dúr és moll jellegük alapján is megkülönböztetjük őket. A kis terccel induló hangsorokat moll, míg a nagyterccel kezdődőeket dúr jellegű hangsoroknak nevezzük. A skála (hangsor) hangjait fokoknak nevezzük. Ezeket a fokokat római számokkal jelöljük. Mivel a skála nyolcadik hangja (hétfokú hangsoroknál) ugyanaz mint az első hangja, csak egy oktávval (nyolc hanggal) magasabban, első foknak jelöljük. A skála alaphangját (első hangját) tonikának (jele:T), az ötödik hangját dominánsnak (jele:D), az alsó ötödik hangját (fölfelé számolva a negyedik hangját) szubdominánsnak (jele:S) nevezzük.
Tartalomjegyzék |
Diatonikus (egymás mellett álló hangokból felépülő) hangsorok [szerkesztés]
- bichord (2 fokú)
- trichord (3 fokú)
- tetrachord (4 fokú)
- pentachord (5 fokú)
- hexachord (6 fokú)
- heptachord (7 fokú)
Ugrást (szekund távolságnál nagyobb hangközt) is tartalmazó hangsorok [szerkesztés]
- biton (2 fokú)
- triton (3 fokú)
- tetraton (4 fokú)
- pentaton (5 fokú)
- hexaton (6 fokú)
A hétfokú, diatonikus rendszer hangsorai (modusok) [szerkesztés]
- ion vagy dúr (dó-sor)
- dór (ré-sor)
- fríg (mi-sor)
- líd (fá-sor)
- mixolíd (szó-sor)
- eol vagy természetes moll (lá-sor)
- lokriszi (ti-sor)
Hangsorok képi és hangos megjelenítése [szerkesztés]
dúr (ion) |
természetes moll (eol) |
harmonikus moll |
cigány-moll |
dallamos moll |
dór |
fríg |
líd |
mixolíd |
lokriszi |
kromatikus |
egészhangú skála |
dúr-pentaton |
moll-pentaton |
alterált skála |
szűkített hangsor, egész–fél változat |
szűkített hangsor, fél–egész változat |
spanyol–zsidó hanglétra |
cigány-dúr / arab hangsor |
mi seberach |
A félhangokból építkező kromatikus skála:
A C-dúr skála:
C, D, E, F, G, A, H, C

