Első kongói háború

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Első kongói háború
Rwandan refugee camp in east Zaire.jpg
Gomai menekülttábor
Dátum 1996 november–1997 május
Helyszín Zaire
Eredmény

AFDL győzelem

Casus belli ruandai népirtás
Harcoló felek
Flag of the Democratic Republic of the Congo (1997-2003).svg AFDL
 Uganda
Flag of Rwanda (1962-2001).svg Ruanda
 Burundi
 Angola
Flag of Zaire.svg Zaire
Flag of UNITA.svg UNITA
Flag of Rwanda (1962-2001).svg ALiR
Parancsnokok
Flag of the Democratic Republic of the Congo (1997-2003).svg Laurent-Désiré Kabila
Flag of Rwanda (1962-2001).svg Paul Kagame
Uganda Yoweri Museveni
Flag of Zaire.svg Mobutu Sese Seko
Haderő
Flag of the Democratic Republic of the Congo (1997-2003).svg AFDL: 57 000[1]
Flag of Rwanda (1962-2001).svg Ruanda: 3500[1]
Flag of Zaire.svg zairei hadsereg:
50 000–60 000[2]

Interahamwe:
40 000–100 000[2]

Flag of UNITA.svgUNITA: kb. 1000 [2]
Veszteségek
250 000[3]–800 000 halott

200 000+ lemészárolt menekült[4]

222 000 menekült eltűnt[5]

Az első kongói háború a ruandai népirtás utóhatásaként következett be 1996 és 1998 között.

A Paul Kagame által vezetett RPF csapatai 1996-ban a népirtásban részt vett hutu hadsereg és milicisták üldözése során behatoltak Zairéba, ahol ennek köszönhetően Laurent Kabila több éve zajló felkelése Mobutu Sese Seko diktátor ellen új erőre kapott. Ezt megelőzően, az év elején Kagame amerikai tisztviselőkkel találkozott. Ebben a támadásban Kagame Laurent Kabila szövetségese volt.

Kabila marxista forradalmár volt Kelet-Zairéban, akit üldözött Zaire régóta hivatalban lévő diktátora, Mobutu Szesze Szeko. Kagame támogatást kapott Yoweri Museveni ugandai csapataitól is, akik már az 1980-as évek vége felé behatoltak Kelet-Zairéba északkelet felől. Ez volt az első kongói háború.

1996 novemberben Mobutu zairei elnök, halálbüntetés terhe mellett elrendelte, hogy a tuszik hagyják el Zairet. Ekkor a Zaire Dél-Kivu térségében élő, katonailag szervezett tuszi menekültek, akiket itt banyamulenge néven ismertek, szövetkeztek a tuszi RPF erőkkel az Észak-Kivu térségben élő hutu menekültek ellen, akik viszont az Interahamwe milíciába szerveződtek.

A konfliktus során Kabila, akinek elsődleges célja Mobutu hatalmának megdöntése volt, csapataival Kinshasa felé nyomult és 1997-ben, ugyanabban az évben, amikor Mobutu Szesze Szeko meghalt prosztata rákban, elfoglalta Kinshasát és Zaire elnöke lett, amelyet átnevezett Kongói Demokratikus Köztársaságra.

Miután Kabila győzött, nem volt már számára kívánatos a szövetség a tuszi RPF csapatokkal és az ugandai erőkkel, ezért 1998 augusztusában elrendelte mind az ugandai, mind a tuszi ruandai hadsereg kivonását Kongóból. Sem Kagame ruandai tuszi erői, sem Museveni ugandai hadserege nem engedelmeskedett a Kongó elhagyására vonatkozó felszólításnak. Ezzel lerakták a második kongói háború alapját.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b A szám a szervezettől származik, független források nem erősítették meg. Johnson, Dominic: Kongo — Kriege, Korruption und die Kunst des Überlebens, Brandes & Apsel, Frankfurt am Main, 2. Auflage 2009 ISBN 978-3-86099-743-7
  2. ^ a b c Thom, William G. (1999.). „Congo-Zaire's 1996-97 Civil War in the Context of Evolving Patterns of Military Conflict in Africa in the Era of IndependenceXIX (2), Kiadó: Journal of Conflict Studies.  
  3. http://www.amnesty.org/ailib/aipub/1998/AFR/16203698.html
  4. Democratic Republic of Congo. An long-standing crisis spinning out of control. Amnesty International, 3 September 1998. p. 9. AI Index: AFR 62/33/98
  5. CDI: The Center for Defense Information, The Defense Monitor, "The World At War: January 1, 1998".